Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
A KIRÁLYNÉ UDVARA AZ ÁRPÁD-KORBAN 273 szántúli felkelésével.5 2 Szepesben Erzsébet a király kérésére tárnokmesterével, Domonkossal felülvizsgáltatta a birtokjogokat,5 3 ezzel kapcsolatban okleveleket írt át,5 4 illetve az egyházat érintő ügyekben rendelkezett.5 5 1280-ban ugyanakkor az ország déli határai mentén elterülő két tartományt, Macsót és Boszniát is anyja irányítása alá helyezte IV László, aminek jeleként Erzsébet okleveleinek intitulatioihan megjelenik a „Macsó és Bosznia hercegnője" (ducissa de Machu et de Bozna) cím, mely utoljára 1284-ben fordul elő.56 1282-ben és 1283-ban az övegy királyné Macsó és Bosznia mellett még Szlavóniát is feltünteti tartományai között (ducissa totius Sclavonie, de Macho et de Bozna).57 Erzsébet délvidéki kormányzata az említett tartományokon kívül kiteijedt az azokkal szomszédos magyarországi megyék egy részére is, hiszen Fülöp pápai legátusnak arra tett ígéretet 1280-ban, hogy az eretnekség terjedése ellen intézkedéseket fog hozni „Pozsega és Valkó, valamint a joghatósága alá tartozó más megyékben" (in comitatibus de Pasaga et de Wolkou ceterisque comitatibus nostre iurisdictioni subiectis) is.50 Ezek a körülmények minden tekintetben kielégítő magyarázattal szolgálnak arra, hogy miért keltezték Erzsébet okleveleit 1282. március 31-én a Baranya megyei Beremenben (in villa Beremen),5 9 1283. január 13-án Pozsegavárott (in Posugauar)G0 és november 18-án Verőcén (in Werewcze):e í az özvegy királyné éppen tartományában tartózkodott.6 2 Thomasina hercegnő — III. András anyja — ugyanakkor mint „egész Szlavónia hercegnője és a tengerpartig terjedő dunáninneni részek kormányzója" (ducissa totius Sclavonie et gubernatrix citra danubialium partium usque maritima) szintén a rábízott országrészben, Pozsegavárott tartotta udvarát; minden kelethelyet tartalmazó oklevele Pozsegavárott kelt.63 A királynéi oklevelek kelethelyeinek vizsgálata ugyanakkor arra is fényt derít, hogy melyek voltak azok a települések, amelyeket a királynéi udvar időrőlidőre felkeresett. Mária királyné hat, a kelethelyet is megadó oklevele esetében a mai Margit-szigettel (in insula Leporum)Visegráddal (in Wisegrad)65 és Bu-52 Pauler Gy.: i. m. II. 335-336.; Kristó Gy.: Háborúk i. m. 143. 53 1279: CD V/2. 583., CD V/2. 581., RA II/2-3. 286., CD V/2. 585.; 1280: DL 14 018., DL 63 665., HO VI. 262. 54 1280: HO VI. 272., ÁÚO IV 223., DF 272 598. 55 1280: HO VI. 261. (hibás napi kelettel), CD V/3. 41. 56 1280: HO VI. 272., CDCr VI. 357., HO VI. 261. (hibás napi kelettel), CD V/3. 41., ÁÚO IV 223., DF 272 598., DL 1008. (az oklevél hamis, mivel nem a királyné pecsétje függ rajta, s hamis volta mellett szól az is, hogy a benne átírt IV László-oklevél szintén hamis 1. RA 2901. sz.); 1281: HO VIII. 209., 1284: ÁÚO IV 266. 57 (1282.) márc. 31.: DL 38 667. — az oklevél keltezéséből ugyan hiányzik az évszám, ám az abban foglalt egyezség végrehajtásáról a pécsi káptalan 1282. nov. 6-án tett jelentést (ÁÚO XII. 372.), így Erzsébet oklevele bizonyosan 1282-ben kelt —, 1282: DF 219 421., CDCr VI. 421., 1283: CDCr VI. 423. 58 1280: CDCr VI. 357. 59 DL 38 667. (keltére 1. 1282: ÁÚO XII. 372.). 60 CDCr VI. 423. 61 CDCr VI. 448. 62 1282. jan. 2-án viszont történetesen Budán időzött 1. HO VIII. 209. 63 1295: ÁÚO X. 187.; 1296: CDCr VII. 224.; 1299: CDCr VII. 405. 64 1248: CDCr IV 376. 65 1251: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I—III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924., IV Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii-Budapestini 1999. (a továbbiakban: MES) I. 388.
