Századok – 2002

Történeti irodalom - The City in Central Europe (Ism.: Vértesi Lázár) I/263

263 TÖRTÉNETI IRODALOM lakosság nem civilizálható, nem idomítható az angol kultúrkörhöz. Nem érdemlik meg, hogy beemeljék őket a gyarmatosítók társadalmába. A bennszülött-kérdés megoldására embertelen megoldási javaslatok is felmerültek. Az átlagemberek véleménye a vietnámi háború végén kezdett megváltozni a kérdésben. Elméletben az 1948-as állampolgársági törvény kimondta az államszövetség területén születettek állampolgárságát. A gyakorlatban a teljes értékű állampolgársághoz a hatóságok hozzájárulásához volt szükség, amit az őslakosok nem kaptak meg. 1971-ben a Munkáspárt változtat elvi álláspontján, s ettől kezdve elítéli a faji alapú diszkriminációt, aminek hosszú távú következményeként az őslakosság megkapta az alapvető állampolgári jogokat. Egzisztenciájukat azonban továbbra sem tudják megteremteni. 1992-ben a Legfelső Bíróság első ízben ad igazat bennszülött törzsnek földtulajdoni vitában. Nemzetként továbbra sem hajlandó elismerni őket a kormány. A szerző Ausztrália politika és eseménytörténetét mutatja be a megfelelő rész és háttér információkkal annak hátterét megvilágítva. Nyomon követhetjük az ausztrál életforma változását, fejlődését társadalmi és kulturális szemszögből, hogyan lesz a döntően viktoriánus Ausztrália soknemzetiségűvé, sokkultúrájúvá. A döntően angolszász műveltséget hordozó kontinens a második világháborút követő új bevándorlási politikának köszönhette soknemzetiségűvé válását. Komoly politikai vihart kavart a kérdés, hogy az „új ausztrálokat" asszimilálják-e, vagy teret engedjenek az egyes nációk saját kultúrájának a terjesztésére. Ausztrália politikusai viták sora után az utóbbi álláspont mellett döntöttek. Tovább növeli a könyv értékét, hogy adott korszakonként számba veszi a magyar emigráció sorsának alakulását, szereplését. Nagy hibának tartom a jegyzetelés teljes hiányát, még akkor is, ha a bibliográfia nagyon részletes és precíz. A bibliográfia előtt található életrajzi lexikon és kronológia segíti az olvasót az eligazodásban. Mindenképpen hangsúlyozni kell a kötet úttörő jellegét, már csak azért is, mert ilyen munka készítésekor és kiadásakor az adott szerző nem mindig találkozik a magyar történésztársadalom támogatásával. Tóth Gábor THE CITY IN CENTRAL EUROPE Culture and society from 1800 to the present Szerkesztette: Malcolm Gee, Tim Kirk és Jill Steward Ashgate, Brookfield, VT, 1999., England, USA 276 o. A VÁROS KÖZÉP-EURÓPÁBAN Kultúra és társadalom 1800-tól napjainkig A könyv bevezetőjében a szerkesztők Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember című művéből választottak egy részletet a századforduló közép-európai nagyvárosaiban mind megszokottabbá váló „lázas forgatag" szemléltetésére. Jelezve, hogy az ezekben az években lezajlott gyors és radikális átalakulás a művészek — az irodalom, festészet és a film mestereinek — figyelmét is a városra irányította. Nem csoda, hiszen a városok a történelem során eddig példa nélkül álló növekedésnek indultak az egész kontinensen végigsöprő gazdasági modernizáció hatására. Hatalmas mértékű migráció indult meg a városok felé, aminek következtében a városkép gyökeresen megváltozott, számos új kihívást támasztva a várostervezéssel és az építészettel szemben. A kötetben olvasható tanulmányokat az 1994-ben a Newcastle-i Northumbria Egyetem rendezésében megtartott European Urban Culture Research Group első konferenciájának előadásaiból válogatták össze. Mindenképpen figyelemreméltó és elgondolkodtató, hogy a közép-kelet-európai városfejlődés kérdéskörét vizsgáló tudományos eszmecserére Nyugat-Európában került sor, s nem a geográfiai tekintetben érintett országok valamelyikében. Jól szemlélteti azt az idő- és módszerbeli, szemléleti előnyt, amellyel a történeti kutatás e sajátos területén a nyugati országok és kutatóik rendelkeznek. A közreadott előadások anyagából áttekintést nyerhetünk a —jelen válogatásban szinte csak Németországra és a Habsburg Birodalomra leszűkített közép-európai — régió várostörténeti kutatásainak spektrumáról, és érzékelhetővé válnak azok a sajátosságok, melyek megkülönböztetik azt a nyugat-európai tendenciáktól. Komoly hiányossága a kötetnek, hogy a térség nyilvánvaló és kihagyhatatlan részének tekinthető Magyarországra csak érintőlegesen tér ki, az itt zajló folyamatokba nem kapunk betekintést, meglehet ezért nem annyira a szerkesztők, talán inkább a konferencia szervezői illetve a hazai kutatások elmaradása okolható.