Századok – 2002

Történeti irodalom - Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920–2000 (Ism.: Sipos András) I/247

251 TÖRTÉNETI IRODALOM Az adatok nem exportálhatók más alkalmazásba, a lekérdezési eredmények nem menthetők el, megőrzésük egyetlen módja az, ha az ember kinyomtatja az aktuális képernyőt. Az adatok csak korlátozott számú előzetesen beállított variációban jeleníthetők meg, és nem mozgathatók, nem készíthetők belőlük az egyéni érdeklődésnek megfelelő új táblázatok. Ha például a menü országos, választókerületi és települési szintű lekérdezést kínál fel, ettől eltérő területi szint — például egy járás, vármegye, térség, régió — adatait nem lehet egy táblázatba összerendezni, egy képernyőn együtt látni. Ez csak úgy lehetséges, ha valaki egyenként kinyomtatja a települési vagy választókerületi szintű táblákat, és ezekből manuálisan készíti el a kívánt területre vonatkozó táblázatot. Hiába van település-szintű beállítás, Budapest mint város két világháború közötti adatai nem is kérdezhetők le, csak a Budapesten belüli választókerületek tanulmányozhatók (1920-ban 22 egyéni, a továbbiakban 3 listás). A kötet összeállításánál gondoltak erre a problémára, itt közlik az 1920--1939 közötti budapesti eredményeket összevontan mutató táblázatot, ez azonban a lemezen nem található meg. A 22 egyéni választókerület lokalizálásához egyébként semmiféle útmutatást nem kap a felhasználó, a három listásnak is csak a neve igazít el (Buda, Észak-Pest, Dél-Pest), de ezek pontos határairól legfeljebb sejtései lehetnek. A jogszabálytárhoz is hiába fordul ebben a vonatkozásban, mivel a választókerületi beosztásról rendelkező külön jogszabályok nem szerepelnek. A 'Választási eredmények' menüből csak választásonként hívhatók le az adatok, s miután az 1990 utáni szavazóköri szintű eredmények csak itt jeleníthetők meg, ezeket nem is lehet idősorosán lekérdezni. Nincs lehetőség arra sem, hogy az érdeklődő általa kialakított pártcsaládok, politikai irányzatok szerint kérdezze le, illetve rendezze össze az eredményeket. A 'Kutatás' menü módot ad a különböző pártok eredményének idősoros megjelenítésére a beállított területi szinteken, sőt ez grafikusan is ábrázolható. A grafikus összehasonlítás azonban maximum 3 pártnév relációjában végezhető el, így arra már nincs lehetőség, hogy pl. 3 pártcsalád, irányzat eredményeit vessük össze, ha ezeket több párt is képviselte, vagy különböző alkalmakkor eltérő név alatt jelentkezett az adott áramlat. Egyedül a két világháború közötti, elnevezését változtató domináns kormánypárt (EP/NEP/MÉP) folyamatosságának megteremtéséről gondoskodik a program. A mintegy 170 pártnév-rövidítést egyébként aligha lehet fejben tartani, márpedig az adatbázis csak így használható könnyen. Általában sehol nem élnek a hypertext előnyeivel, a pártrövidítéseket sem lehet „rákattintással" feloldani, ehhez át kell lépni a megfelelő menübe és ott külön lekérdezni. A térképek legendájában is csak rövidítéssel szerepelnek a pártok, ha jelentésüket meg szeretnénk fejteni, el kell hagynunk az adott képernyőt. A térképen valamely választókerületre kattintva el lehet jutni a választási eredményekhez, de a jelöltek/képviselők nevéhez nem, ehhez ismét másik menübe kell átlépni. A jelölteket és az általuk elért eredményeket éppúgy csak külön-külön táblázatokban lehet tanulmányozni, mint a kötetben, egy képernyőre nem hozhatók össze. A 'Jelöltek' menüből egy-egy választásról lehívható a jelöltek listája (egyéni és listás jelöltek, illetve pártok szerinti bontásban is), az azonban ismét csak a másik menübe átlépve tudható meg, ki lett közülük képviselő. (Az 'Adatok' menü 'jelöltek' c. pontja ad lehetőséget egyes jelöltek, ill. csoportjaik időszak, párt, terület, ill. ezek kombinációja szerinti lekérdezésére.) Mondani sem kell, hogy a jelölő szervezet neve itt is csak rövidítéssel szerepel, és a megfelelő menübe átlépve oldható fel. Ezek a „takarékos" megoldások bizonyára korlátozzák a CD hatókörét abban, hogy ne csupán kutatói segédeszköz legyen, hanem pl. diákok számára egyfajta „szórakoztatva tanító" bevezető kurzusként szolgálhasson az elmúlt század szövevényes politikatörténetébe. Az ebben nem igazán verzátus, ezért sok háttérinformációra szoruló érdeklődő valószínűleg elég hamar elunja a sok bonyodalmas kattintgatást és képernyőváltást. A hasonló típusú hiányosságok kiküszöbölése — aminek nyilvánvalóan anyagi korlátai vannak — lényegesen hatékonyabbá tehetné a CD használatát. Ez semmit nem von le a munka historiográfiai jelentőségéből, forrásteremtő értékéből. Immár szilárd ténybázisra támaszkodhatnak azok a kutatások, amelyek a társadalom politikai tagoltságának térbeli eltéréseit, sajátos helyi színeit értelmezni, a változások mozgatórugóit felfedni kívánják. „Magunk voltunk-vagyunk szerzői, szereplői, haszonélvezői, esetleg kárvallottjai választásaink közös történetének" - ezzel az ajánlással bocsátja útjára művét Hubai László. E közös és közérdekű történet széles körű tudatosításához nyilván nagyban hozzájárulna, ha a Választási Atlasz az interneten is elérhető lenne, és nem csupán azok merülhetnének el ebben az információözönben, akik megfizetik a kiadvány meglehetősen borsos árát, vagy kellő időt tudnak szánni rá valamely megfelelő könyvtárban Sipos András