Századok – 2002

Történeti irodalom - Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920–2000 (Ism.: Sipos András) I/247

250 TÖRTÉNETI IRODALOM A kartogramok túlnyomó része a pártok által elért szavazatarányokat ábrázolja. A két világháború közötti időszakból azon pártokról közöl kartogramot, amelyek a kerületek legalább 10%ában állítottak jelölteket, vagy e feltételt nem teljesítve is jelentékeny parlamenti frakcióval rendelkeztek. A kilencvenes években pedig mindazon pártokról, amelyek a listás szavazáson elérték a szavazatok 1%-át. További kartogramok mutatják be az elnyert mandátumok földrajzi megoszlását, 1947-től a kormánykoalíció és az ellenzék (1945-ben az FKGP és a három baloldali koalíciós párt) választási arányainak különbségét és a jelenkori választások esetében a részvételi arányokat. A kartogramok konkrét adattartalma a II. kötet táblázataiban jelenik meg, melyek a választókerületek adatait tartalmazzák. A táblázatok felépítése tükrözi a választási folyamat különböző szakaszait (jelölés, szavazás, a mandátumok kiosztása), elkülönítve a nyílt és titkos, egyéni és listás szavazású kerületek, az alap- és pótválasztások, ill. az első és második forduló, az időközi választások eredményeit. A választások adminisztratív adatai közül a legfontosabbak a választójogosultak, a szavazáson részt vevők, az érvényes és érvénytelen szavazatok száma. A szavazások politikai adatait az egyes jelöltekre (lajstromokra) leadott voksok száma jelenti, melyek abszolút értékben és százalékban is szerepelnek. Mivel a cél az ország politikai tagoltságának, nem pedig a parlament összetételének vizsgálata volt, minden esetben a képviselőknek a választás napján érvényes pártállását veszik alapul, ami már a parlament alakuló üléséig is változhatott (a képviselők összetételének vizsgálatához általában használt almanachok emellett a többes mandátumokról történt lemondás folytán időközi választással bekerülteket is figyelembe veszik.) A III. kötetben településenként szerepelnek az említett adminisztratív adatok, valamint a pártok jelöltjeire leadott szavazatok száma és aránya 1939-től kezdve, amikor általánossá vált a titkos szavazás, így ezek az ország nagy részében valódi többpárti választásként foghatók fel. A terjedelmi korlátok miatt annak a mintegy 600 településnek a táblázatai kaptak helyet, amelyek 1998-ban legalább 2000 választójogosulttal rendelkeztek. Az olyan városokban, ahol 1920-tól titkos szavazásra került sor, a közölt adatok a teljes időkört felölelik. A forráskiadás egyik leggyakoribb dilemmáját jelenti a terjedelmi korlátokkal való számvetés, a kényszerűen vállalt kompromisszumok a közölhető anyag körének kijelölésénél. A CD-ROM-on történő párhuzamos publikálás lehetőségének megjelenése ezt feloldhatóvá teszi: immár nyugodt lelkiismerettel vállalható, hogy csak a legszélesebb körű érdeklődésre számot tartó részek kerüljenek a papíralapú kiadványba, biztosítva a hagyományos jellegű olvasás és böngészés élményét. A kísérő CD-ROM-on sokszoros mennyiségű információ helyezhető el, a gyors és sokszempontú lekérdezésnek másképp el sem képzelhető lehetőségeit kínálóan. Források és adatbázisok kiadásának ez a módja az utóbbi években polgárjogot nyert a hazai történettudományban, és szinte természetesen adódott jelen esetben, amikor maguknak a köteteknek is számítógépes adatbázis képezi az alapját. Az adatbázis nyitott, tovább építhető és CD-n bármikor újra kiadható naprakész formában. A jelen kiadás CD-változatában már a 2001. áprilisi dabasi időközi választás adatai is szerepelnek, és remélhetőleg a közelgő országgyűlési választások után hamarosan használhatjuk az ezt is felölelő új kiadást. Mint említettük, a történeti részt illetően ugyancsak remény van újabb források előkerülésére és számos adat pontosítására. A CD-t a nagykanizsai AlmaMater Bt. állította elő, amely az adatbázis-építés és a kartogramok előállításának számítástechnikai háttérmunkáit is végezte. Az információmennyiséget illetően a legfontosabb többlet, hogy míg a településsoros kötet csak a 600 legnagyobb várost és községet öleli fel 1939-től kezdve, addig a lemez valamennyi önálló közigazgatási egység adait tartalmazza 1920-tól (ezt papíralapon, a szerző becslése szerint, kb. 7000 oldalon lehetett volna közzétenni). 1990-től pedig szavazóköri szinten is valamennyi adat lekérdezhető; ennélfogva a CD nemcsak a kutatóknak és a politikai stratégáknak, de akár a helyi kampánymenedzsereknek is hasznos segédeszköze lehet. A behívott adatokat minden szinten színes diagramok szemléltetik. A CD-n a felhasználó rendelkezésére áll a választások történeti jogszabálytára, noha csak a választójogot, választási rendszert és a választási eljárást meghatározó legfontosabb törvényekre és rendeletekre kiterjedően. Ez is hatalmas joganyag, amelyben teljes szöveges keresőprogram segíti az eligazodást. Valamennyi választásról bemutatja a lemez a használt jegyzőkönyv-típusok e£/-egy beszkennelt példányát; ennek köszönhetően az eredeti forrásokkal soha nem találkozó felhasználó is képszerűen megismerheti azok felépítését, adattartalmát, ezen keresztül közvetlenebb képet kaphat a feldolgozás nehézségeiről. A lekérdezés során nyert adatok egyedi igényekhez igazodó rendezését, a velük végzendő további elemző munka megkönnyítését, a különböző táblázatok és lekérdezési szintek közötti átjárhatóságot illetően a CD korántsem biztosít minden lehetőséget, amit a felhasználó elvárhatna.