Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
A KIVÁNDOROLT MAGYARSÁG ANYAORSZÁGI TÁMOGATÁSA. 19 zsúfolttá váló iskola megfelelő elhelyezésére legfeljebb az így felszabaduló imaházban nyílt volna lehetőség.10 0 A következő éven a tanfelügyelet a román nyelvtanár lecserélését követelte az iskola igazgatójától.10 1 Az új óraadó szerződtetése jelentős költségtöbblettel terhelte a gyülekezet (illetve az akció) kasszáját.10 2 Időközben a kötelező román órák száma háromszorosára (2-ről heti 6 órára) emelkedett, s később a pedagógusoktól is megkövetelték az államnyelv ismeretét. A külföldi iskolák „romanizálás"-ának további eszköze volt a román hivatalos ünnepek megtartatása (ami természetesen az anyanyelvű oktatástól rabolta az időt), sőt, bevezették a kötelező román énektanulást is. Az egy tanteremre jutó gyermek-szám limitálása is alkalmat adott az iskolák megrendszabályozására. Kifejezetten a külföldi magániskolák ellen lépett életbe azt a rendelkezés, hogy a tanulók útlevéllel, vagy külhoni hatóság által kiállított anyakönyvi kivonattal igazolják idegen voltukat.10 3 Az állampolgárságukat tíz éves huzamos távolléttel automatikusan elvesztett kivándorolt magyarok ezrei nem tudtak megfelelni ennek a követelménynek, s ha némelyek nagy sokára román állampolgárságot nyertek is, ekkor már törvény tiltotta el gyermekeiket az anyanyelvükön oktató külföldi iskoláktól. Az intézkedésnek pontosan ez volt a célja, hogy a pontatlan nyilvántartások, személyes hanyagság és elhibázott törvényi szabályozás104 miatt „hazátlan"-ná lett kivándoroltakat leválasszák a magyarság törzséről. Bereczki János levita-tanító azonban minden igyekezetével azon volt, hogy felzárkóztassa a magyarul nem, vagy alig tudó nebulókat. Mint az 1907. évi iskolai kimutatásból10 5 kiderül a 42 magyar származású gyermekből a tanév elején öten nem beszélték anyanyelvüket, év végére azonban már mindenki tudott magyarul (holott itt csaknem minden [38] kisiskolás már „odaát", a Kárpátok túloldalán látta meg a napvilágot). A visszaesést mégsem lehetett feltartóztatni. Bráilán például a beiratkozok számának radikális csökkenése miatt kénytelenek voltak összevonni a református leány- és a fiúiskolát.10 6 100 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 2562. és 8103. 1911 Az iskola befogadóképességéről és általános állapotáról csak közvetve alkothatunk képet, mégpedig abból az erdélyi püspök által készíttetett számvevőségi leltárból, amely szerint az iskola 2000, az imaház 5000 és a lelkész-tanító lakása 7000 lei értéket képviselt. - MOL К 26 ME 744. es. 686. 1907 XIX. t. 29. asz. 101 MOL К 26 ME 945. es. 379. 1912 XIX. t. 154. asz. 102 Az alkoholista Henry Rues eltávolítása oktatási szempontból feltétlenül nyereség volt, az éves költségvetésben azonban 150 frank veszteséget jelentett. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 54. 1912 103 MOL К 26 ME 919. es. 3672. 1911 XDí. t. 138. asz. 104 Németh esperes ellen még 1904-ben többek között azért indult eljárás, mert az anyakönyveket hanyagul vezette. Nem szerepeltette a születés helyét és az állampolgárságot sem, ami annál is nagyobb baj volt, mivel a követség ezeket a fontos adatokat ugyancsak elmulasztotta bejegyezni. - MOL К 26 ME 631. es. 1274. 1904 XVIII. t. 110. asz. A miniszterelnökség a bajok láttán — a külügyminisztérium jóváhagyásával — kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy a konzulátusokat külön rendellettel instruálják a helyes anyakönyvezési eljárásról. - MOL К 26 ME 659. es. 1376. 1905 XVII. t. 105 MOL К 26 ME 743. es. 3499-néI. 1907 XVIII. t. 598. asz. 106 MOL К 26 ME 1185. es. 3516. 1913 XIX. t. külön sz.
