Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
20 MAKKAI BÉLA A tanulólétszám alakulását szemléltető táblázatban10 7 a ploie§ti iskola hullámzó adatainál pontosabban kifejezi a folyamatok irányát a romániai református iskolák folytonosan apadó diáklétszáma. 1 1910/11 1911/12 1912/13 1913/14 1914/15 1915/16 j A ploie§ti református iskola tanuló létszáma 36 34 28 33 25 28 A romániai református iskolák tanuló létszáma összesen 569 583 567 543 502 485 A romániai református iskolák magyar tanulói ? 540 534 507 476 454 j A romániai református iskolák protestáns tanulói ? 465 444 443 413 413 A szóban forgó változások aggodalommal töltötték el az akció vezetését, csekélyke vigaszt csupán az jelentett, hogy a visszaesés jelentős részben a kivándorlás csillapodásának s a nagyobb arányban meginduló visszavándorlásnak a következménye volt.108 Civil szféra és közművelődés Mint már fentebb szóltunk róla, a budapesti kormányzat elképzelése az volt, hogy az egyházak és iskolák segélyezését csak átmenetileg folytatják majd. Feltételezték ugyanis, hogy nyelvi-kulturális s gazdasági talpra állításuk után a magyar kolóniák idővel a maguk erejéből is képesek lesznek az akcióban kiépülő iskolarendszer, valamint a kulturális- és gazdasági egyesületek fenntartására és fejlesztésére. A civil szerveződések nemzetmegtartó jelentőségével tehát a kormányzat nagyon is tisztában volt. (A tervezett intézményhálózat kiépítésében azonban jobbára csak a közművelődés területén sikerült előrelépni, gazdasági téren - legalább is Ploie§ti vonatkozásában - nincsen említésre méltó eredmény.) Az idegenben való megtelepedés után számos kísérlet történt, hogy a magyarság erőit egyesítsék, s közös célok érdekében hatékony szervezetekbe tömörüljenek. Ilyen egyesületnek indult a német-magyar Ploiesti Katholikus Egylet is. A még egyházalapítást megelőzően létre hívott egyesület egy missziós pap rendszeres szolgálatának megszervezésére, a temetkezések segélyezésére és az iskolaügy előmozdítására alakult.109 Nem lehetett azonban hosszú életű (talán éppen a vegyes nemzeti összetétel miatt nem), ugyanis Hegedűs Lóránt a századfordulón tett romániai körútján azt jegyezte fel a Ploie§ti magyarságról, hogy már két ízben próbált dalárdát, vagy más egyesületet létrehozni, de eredménytelenül. 11 0 (Sajnálatos módon a kivándorolt magyarság egészére igaz, hogy jól működő egyesületei nem nagyon voltak, s az akció a meglévőkre sem igazán támaszkodhatott.111 ) Az az egyesület, amelyik Ploie§tin hosszabb ideig talpon tudott maradni, az 1905-ben alakult Magyarok Otthona volt.11 2 Annak ellenére, hogy az idegen szár-107 MOL К 26 ME 1185. es. 3473. 1912 XIX. t. 154. asz. és MOL К 26 ME 1185. es. 1982. 1916 XIX. t. 108 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 80. d. 8035. 1911 109 A bukaresti Szent István király Egyesület emlékkönyve, 138. - MOL К 26 ME 548. es. 4650. 1901 XXXI. t. 811. asz. 110 Hegedűs L.: i. m. 10. 111 MOL К 26 ME 945. es. 4301. 1912 XV t. és Románia - 1902. - MOL К 26 ME 548. es. 4644. 1902 XXII. t. 672. asz. 112 MOL К 26 ME 1082. es. 441. 1913 XX. t.
