Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
18 MAKKAI BÉLA Iáját egyaránt érintő román zaklatásoknak ugyanakkor bizonyos értelemben a sorsközösség érzését erősítő hatása is volt. A legnagyobb gondot talán az a román törvényjavaslat okozta, amelyet külföldi magániskolák szabályozásáról 1904 utolsó hónapjában terjesztettek a képviselőház elé.9 6 A tervezet például román nyelvismeretet követelt a külföldi államok, vagy jogi személyek által fenntartott idegen tannyelvű iskolák igazgatóitól. A felekezeti jellegű iskolákban pedig meg kívánta tiltani a más vallású tanulók felvételét, ami különösen érzékenyen érintette volna a vidéki magyar iskolákat, hiszen a kisebbségben lévő felekezet(ek) tankötelesei a rendelkezés értelmében elestek volna az anyanyelvi oktatás lehetőségétől Pite§tin, Brezoiun, Tírgovi§tén, Turnu-Severinben és Buzáuban is. A dokumentum egyik bekezdése „állami felügyeleti díjat" igyekezett a szóban lévő iskolák tanulóira terhelni. A hivatalos román bizonyítvány megszerzése érdekében állami iskolába átlépő diákokat továbbá felvételi vizsgadíj sújtotta volna. A 25. §. szubjektív értelmezésre lehetőséget adó ismérvek alapján akár a tanintézetek bezáratását helyezte kilátásba, anélkül, hogy alkalmat adott volna a hiányok pótlására.9 7 Tisza István miniszterelnök a közös külügyminiszter erélyes fellépését sürgette az ügyben, attól tartva, hogy a szigorodó szabályzók miatt az egész akció sorsa megpecsételődhet. Goluchowskit ezért arra kérte, hogy szükség szerint az ugyancsak érintett németekkel és olaszokkal együttesen interveniáljon a törvényjavaslat visszavonása érdekében.9 8 A szerencsés véletlennek — a Sturdza-kormány bukásának — köszönhetően a törvényjavaslat lekerült ugyan a napirendről, de a megkönnyebbülés csak ideig-óráig tarthatott. A román hatóságok a szóban forgó ploie§ti református iskolától költséges beruházásokat kívántak. Ezek egy része a modern higiéniás követelményekkel összhangban állt ugyan, ám ha számításba vesszük, hogy a Román Királyság sok száz településén ekkoriban egyáltalán nem volt iskola, s hogy a létezők között ugyancsak százával akadtak, amelyek hasonló okok miatt szintúgy elmarasztalhatóak lettek volna, akkor nyilvánvalóvá válik ezen intézkedések diszkriminatív, zaklató jellege. A miniszterelnökség mindenesetre elismerte a vízöblítéses mellékhelyiségek kialakítására vonatkozó román követelések jogosságát, s nem csak azok teljesítésére adott utasítást, de — előre nem látható kiadásként — ki is utalta a munkák elvégzéséhez szükséges összeget.99 A belváros egészére érvényes infrastrukturális fejlesztések csakugyan kivédhetetlenné tették a vízvezeték rendszer kiépítését az iskolában. Ám a gyülekezetnek ugyancsak 1911-ben záros határidőn belül egy cserépkályhát is vásárolnia kellett, miközben erejüket meghaladó igyekezettel saját templom építésére is gyűjtöttek. A templomterv hátterében közvetve ugyancsak munkált a román hatóság eljárásától való félelem, hiszen az időközben túl-96 MOL К 26 ME 743. es. 621. 1905 XVII. t. 194. asz. 97 Uo. 98 Tisztázat a külügyminiszternek dec. 30-i dátummal. - MOL К 26 ME 742. es. 5711. 1904 XVIII. t. 1702. asz. 99 2000 frankot. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 5183. 1911
