Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
1500 MOHÁCSI GERGELY úgy, hogy nem „selectálták" őket, hanem egymás mellett tették lehetővé a különféle társadalmi gyakorlatok megvalósulását. A nehéz gazdasági helyzetben levő fürdőzőknek a strand szinte életszükségletévé vált, mert gyógyhelyi üdülést és lelki felfrissülést nyújtott számukra, míg a közönség gondtalanabb rétegének szórakozást, társasági összejövetelt biztosított.:12 0 Második példánk, a Pünkösdfürdő, a harmincas években alapított számos kisebb strandfürdő egyike. Dr. Ember Sándor, NEP képviselő, a Római parttól északra, Békásmegyer közelében, saját Duna-parti telkén fúratott kutat 1934-ben és a fúrások azt bizonyították, hogy érdemes strandot alapítani a telken. A kútból pünkösd napján tört fel a víz, ezért kapta a Pünkösdfürdő nevet.12 1 A strand-láz arra bátorította a tulajdonost, hogy belefogjon a vállalkozásba. A Hajós Alfréd által tervezett létesítmény két medencéje 1935-ben nyílt meg. Természetesen vendéglő is várta a polgári közönséget és a képviselőnek azt is sikerült elintéznie, hogy a belvárosból induló hajó megálljon a strandfürdő előtt. Kifejezetten a középrétegek látogatták a strandot, ahol egymásra talált a jó ízlésű közönség és az „udvarias, európai" személyzet. „Ez nem egy flört-hely, hanem polgári strand, ahol a férj és feleség karonfogva jár és hordanak még jegygyűrűt — short helyett."122 A Pünkösdfürdő azt bizonyította, hogy viszonylag kis befektetéssel és gyorsan nyereséges üzletet lehet csinálni a strandolás modern divatjából. Patinásabb (nem annyira a Palatinus-féle amerikai típust példázó) és régebbi volt a csillaghegyi Árpád strandfürdő, ám ez sem tekinthető az elit kizárólagos szórakozóhelyének, hiszen egy-egy hétvégén alig fért el a tömeg a Margit-híd melletti Pálffy térről induló HÉV-en, amely a csillaghegyi és a Római parti fürdőhöz szállította az utasokat. De éppen a várostól való távolsága adta e strandfürdő báját, hiszen az óriási parkosított hegyoldalban valóságos strandváros alakult ki. A 19. századvége óta működő,12 3 téglából falazott termálmedencét 1919-ben váltotta föl egy vasbetonmedence, sőt két további medencét is építettek.12 4 Ekkor alakult meg a Csillaghegyi-Árpádfürdő Részvénytársaság, amely Gerő Árpád igazgató energikus vezetésével a húszas évek végére sikeres üzleti vállalkozássá nőtte ki magát. Kevésbé ismert, hogy itt rendezték be az első hullámfürdőt Budapesten. Tágas homok- és napfürdő épült, valamint terasz és táncterem. A rádiót megafon közvetítette a strand közönségének. A fürdőtelepet villák övezték, ahol a tehetősebbek egész nyárra bérelhettek szobát, megkímélve magukat a mindennapos utazás kényelmetlenségeitől, a rövidebb időre érkezők pedig a panzióban szállhattak meg. Ezek az üdülőépületek nem a részvénytársaság tulajdonát képezték, | de annak területén épültek, így az építtetők életük végéig birtokolhatták, majd a strandfürdő tulajdonába mentek át.12 5 A sportolókat a párizsi olimpiai úszócsar-120 BFL XI. 1542/24: 1943. július 3. 121 Beck i. m. 241 122 Nádas: i. ra. 123 A medencét a közeli kincstári telken 1895-ben alapított tisztviselőtelep lakói számára építették. 124 Csillaghegyi fúrdő Budapest mellett. Bp., 1931. 125 Beck i. m. 233.
