Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1501 nok mintájára épült versenyuszoda várta, a vendéglőben pedig kabaré és esti táncos mulatságok szórakoztatták az odalátogatókat: a jazz, a vízipóló, az árnyas liget és a marhapörkölt már-már a határtalan hedonizmus érzetét keltette a vendégekben. Az erkölcsre pedig — hiszen itt már férfiak és nők együtt fürödhettek — mindenfelé táblák vigyáztak a következő felirattal: „Csak szalonképes fürdőruhában lehet megjelenni!"12 6 Valóban, minden tekintetben a sokféleség érzetét kelti ez a csak félig-meddig budapestinek nevezhető strandfürdő. Gyógyulni vágyók és sportolók keveredtek itt össze, a modern technika pedig a természet lágy ölén várta az idelátogató fővárosiakat. „Míg egyfelől zajos élénkséggel tombolhatnak az életvidámak és az életerősek kedvtelő szórakozásaik és testedző sportolásaik közben, addig másfelől nyugalmas csend övezi az arra szoruló gyengélkedőket, a több pihenést és esetleg fekvőkúrát igénylőket."12 7 A strand leginkább a forró nyári hétvégék programja, tulajdonképpen a harmincas évekre rendkívül népszerűvé vált weekendezés egyik formája volt. Érdemes nyomon követni, miként festett a strandoló egy napja Csillaghegyen. Az Árpád strandfürdő a legkülönfélébb rétegek számára tette lehetővé a belépést, hiszen árai igen széles skálán mozogtak. 1930-ban például egy belépőjegyért 1 pengőt kellett fizetni (hét közben 60 fillért), s a szekrényért további 50 fillért; a kényesebbek viszont egymaguk bérelhettek saját kabint 4 pengőért.128 A kevésbé tehetősek a Pálffy térről induló helyi érdekű vasúttal érkeztek mintegy 20 perces zötykölődés után. Külön HEV-járatok indultak a nyári hétvégeken Békásmegyerre, de a vasút gyakran még így is a „konzervdobozba zárt középosztály" érzetét keltette az utasokban. Mások helyben béreltek szobát, így csupán át kellett sétálniuk a strandfürdőbe. Sokan nemcsak a lepedőt és a fürdőköpenyt, de magát a fürdőruhát is kölcsönözték, bár a harmincas évektől egyre megszokottabbá vált, hogy mindenki a saját fürdőruháját hozza magával. A strand nagyon sok helyet igényel, szemben más úszó-létesítményekkel, melyek csak medence nagyságú helyet kívánnak, hiszen a fürdőzők gyakran egész napjukat ott töltik - figyelmeztet a strandtervezés szakértője.12 9 Az Árpád strandfürdő minden szempontból megfelelt az elvárásoknak. A délelőtt főként a sportolóké volt: Csillaghegyen az úszás, a ping-pong és a futball a legnépszerűbb. Ezen a strandon nem birkóztak, mint a Duna-part homokjában, s már a focizó fiatalok is felháborították a „cvikkeres urakat",130 akik megmaradtak az asztalitenisz tartózkodóbb testgyakorlásánál. A sportoló fiatalokkal szemben az idősebbek szívesebben kártyáztak, vagy egyszerűen újságot olvastak. Nádas szerint13 1 a Hungária-strandon mindenki Népszavát olvas, ezzel szemben a Palatínuson a Pesti Hír-126 Pesti Napló, 1922. augusztus 6. 6. 127 Pilishegyvidéki Hírek, 1933. 20. sz. 2. 128 Ezzel szemben a Hullámban hétvégén három órányi fürdésért minimum 2 pengő 60 fillért kellett fizetni, ezért innen a legalsóbb rétegek tagjai gyakorlatilag kiszorultak. Az Erzsébet hídnál lévő Duna-fürdőkben viszont 40 és 60 fillér között mozogtak a belépőjegyek árai, de ezekben a kényelmi szempontok kielégítése másodlagos volt, így a kényesebbek alig látogatták. 129 Mattyók Aladár-. Strandfürdők és uszodák létesítése. Bp., 1931. 130 Nadányi Pál: Csillaghullás Csillaghegyen. Esti Kurír, 1924. június 8. 6. 131 Nádas: i. m.
