Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
1496 MOHÁCSI GERGELY Lágymányosi Duna strandfürdő IV. kerületi Dunafürdő Ingyen dunafürdők Összesen 1940 86700 884010 970710 1941 110200 177480 287680 1942 172200 94100 266300 1943 158500 107800 266300 1944 -35116 1500 36616 1 Forrás: Beck Béla (szerk.): A fővárosi fürdők 75 éve. Bp., 1987. 234. 265-314. A budapesti nyilvános fürdők adatai. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve I-XXXII. 1894-1946. Községi strandfürdők A főváros továbbra is minden évben felállította az ideiglenes ingyen uszodákat a Duna két partján. Ezek költsége 1935-ben összesen 19235 pengőt tett ki.10 3 A forradalom során kisajátított uszodák nagy részét azonban már nem nyitották meg 1920 után, így a három fővárosi Duna-fürdő nem elégítette ki az amúgy is megnövekedett igényeket. A székesfővárosi törvényhatóság közgyűlése ezért „egyhangúlag azon óhajának adott kifejezést, hogy egy, a középosztály igényeit kielégítő Duna-uszoda állíttassék fel"10 4 a teljesen elöregedett Beitscher-féle uszoda helyén, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. A IV. kerületi Duna-fürdő már megnyitásakor is kicsinek bizonyult, úgyhogy a forró nyári napokon állandóan sorok kígyóztak a pénztár előtt. Ráadásul a nők csupán délelőtt 8 és 11 óra között használhatták a fürdőt, ami sokszor vezetett kellemetlen incidensekhez, midőn rendőri segédletet volt kénytelen igénybe venni a fürdő vezetősége a női fürdőzők „eltávolításához". Mivel az anyagi erőforrások nem tették lehetővé egy mesterséges strandfürdő létesítését, a főváros vezetése úgy határozott, hogy kibővítik a tutajokon álló Duna-uszodát.105 A felújított uszodában immár egész nap (reggel 7-től este 8 óráig) fürödhettek mindkét nem tagjai: a nők a híd déli, a férfiak az északi oldalán.10 6 Az 50 méteres medence mellett napozó, zuhany és büfé várta a fürdőzőket a „kényesebb igényeknek is megfelelő" Duna-fürdőben.10 7 A modern test kevésbé visszafogott kultusza azonban a nemek különválasztása ellenére ide is betört, amint arról a Szózat című lap tudósította olvasóit. „Itt megszűnik a szemérem, mint a strandokon, s egy-egy kacagás hangzik fel, ha valamelyik kósza szellő beszemtelenkedik a ruharáncokig, a kosztüm lekerül a testekről, s a nők és férfiak külön uszodában nyakig áldoznak Iszternek."108 Tekintettel azonban arra, hogy a szétszerelés és az összerakás állandó költséget jelentett a főváros számára, felmerült valamilyen más, egyszerűbb technikai megoldás lehetősége is: egy állandó Duna-strand ötlete. Ugyanakkor szemmel látható volt az is (hiszen tízezrek fürödtek hétvégenként a szabad Dunában), hogy „éppen a munkások lakásaiban nincs fürdőszoba, akiknek részére igen szükséges volna, hogy végre megcsináljuk azokat a fürdőket, amelyekben ők is tisztálkodhatnak."10 9 Ismét 103 Liber: i. m. Ш. 577. 104 Fővárosi Közlöny, 1922. 33. évf. 24. sz. 1230 105 BFL IV. 1407. b. 320/1925-XIV. 106 Jellegzetes motívum, hogy az új uszoda a férfiaké lett, míg a régit a nők használhatták. 107 Fővárosi Közlöny, 1925. 36. évf. 27.sz. 795. 108 Szózat, 1925. augusztus 2. 8. 109 Fővárosi Közlöny, 1927. 38. évf. 49. sz. 2609.
