Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1497 felmerült a lágymányosi holt-Duna-ágban egy strandfürdő felépítése a szegények számára. Addigra e terület már hatósági engedély nélkül és a tiltó táblák dacára is a munkások szabad fürdőjévé alakult át. A szeméttelep közelében együtt fürdött itt állat és ember. A szabályszegés felett az időnként arra járőröző rendőrök többnyire szemet hunytak. 1928-ban e helyen nyílt meg a Székesfőváros Ingyen Strandfürdője, melyben 800 öltözőszekrény várta Lágymányos lakosságát, a parkosítás, ivóvízellátás és az út portalanítása azonban még így is több évet váratott magára. A szórakozás intézményi jellegét mindössze egy „Bekap-lak" nevezetű csárda biztosította. Tulajdonképpen nem történt sokkal több, mint hogy a tanács kijelölt egy partterületet, ahová a szegény emberek a hatóság felügyelete alatt ingyen járhattak fürödni. Ezt két motorcsónak és 5-6 rendőr állandó jelenléte biztosította. Itt azonban már nem lehetett megvalósítani a nemek elkülönítését, úgyhogy mindenki együtt fürödhetett, sőt az sem nagyon zavarta a strandolókat, ha valakinek nem akadt fürdőruhája és fehérneműben mártózott meg a vízben.110 Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy ezek a Duna-uszodák csak meghatározott rétegek igényeit elégíthetik ki, és nem mindenki volt hajlandó az egyre piszkosabb Duna amúgy is hideg vizében fürödni a fehérneműt viselő munkások között. Ezért a fővárosi tanácsban felmerült annak lehetősége, hogy jelentős anyagi áldozatok árán, a Budapest-fürdőváros programjába illeszkedve, a két legelőkelőbb gyógyfürdőt — a Széchenyit és a Gellértet — strandfürdőkkel egészítsék ki. Erről 1924-25 folyamán döntés is született. Ezt az előterjesztést a főváros elsősorban azzal indokolta, hogy „a legutóbbi 15 évben a szabadban való fürdés, az ú.n. strandolás nagymértékben elteijedt, ami különösen közegészségügyi szempontból igen örvendetes jelenség. A strandfürdők legnagyobbrészt a Duna jobbpartján létesültek és ugyancsak a budai oldalon vannak a régebbi nagyobb uszodák is." Hivatkozott továbbá az előterjesztés az úszósport fejlődésére is.11 1 „A hidegvizű dunai uszoda az egészségesebb és edzettebb szeivezetűek számára való, holott a közönségnek voltaképpen a nyáron nélkülözött napos fürdőzés pótlására van szüksége. Tehát a strand-fürdőknek van nagyobb jelentőségük és ebben az irányban kell keresni a helyes megoldást."112 A Széchenyi strand- és népfürdő és a Gellért hullámfürdő reprezentatív létesítményei 1927-ben nyíltak meg látványos külsőségek közepette. A Széchenyi fürdő átépítésénél főként a modern sport szempontjait vették figyelembe, ezért helyeztek el hordozható tribünöket és egy ötven méteres úszómedencét. A strandolni vágyókat pedig 2800 m2 valódi homokos terület és egy sekély strandmedence várta. A külön férfi és női népfürdő főleg a VI. és VII. kerület lakóinak nyújtott fürdési lehetőséget. A Francsek Imre műépítész által tervezett építészeti megoldások mindazonáltal sokkal inkább a reprezentációt szolgálták, mint a valódi népstrandfürdő funkcionális szükségleteit. A művészi bronzcsillárok és díszlakatos munkák által kialakított fizikai tér eleve meghatározta a strand társadalmi jellegét. Az uszodát ugyan a társadalom legkülönbözőbb rétegei használták, de sokkal inkább volt középosztályi, mint tömeges jellegű. 110 Népszava, 1930. augusztus 3. 10. 111 Liber: i. m. III. 209. 112 Fővárosi Közlöny, 1922. 33. évf. 24. sz. 1248
