Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
1488 MOHÁCSI GERGELY parti fürdő létesítésének tárgyában.6 6 Ebben egy — a bécsihez hasonló — Dunaparti strandfürdő létesítését javasolta a főváros északi részén.6 7 Legalkalmasabb helyként a Duna-part Hungária út feletti szakaszát jelölte meg, hiszen a strand célja elsősorban a munkások fürdési igényeinek a kielégítése és a „középosztály részére való létesítése csak másodsorban kerülhet szóba". Ez a terv napi 200 fürdőzővel számolt és az építkezés költségeit mintegy 20000 koronára becsülte. Éppen olcsóságával kívánta felhívni magára a városvezetés figyelmét. Nem sokkal ezután azonban megváltozott a helyszín, mert mint kiderült, a kijelölt helytől nem messze torkolt be a Dunába az Újpesti szennycsatorna, amely a „vizet fürdésre alkalmatlanná és undorítóvá teszi".6 8 Ekkorra azonban már valóban Kassai szívügye lett a strand létesítése és kitartott terve mellett. Újonnan beterjesztett javaslatában a lágymányosi holt dunaágban,6 9 a Műegyetem mögötti Kopaszigáton és a közeli szigeten jelölte ki a homokparti fürdő korábbinál sokkal grandiózusabb tervét. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy Kassai időközben a főváros megbízásából nyugat-európai tanulmányúton vett részt7 0 az újonnan alapított bécsi és német strandfürdők megtekintése céljából.7 1 Ez az út, ha lehet, tovább fokozta a bizottsági tag lelkesedését. Az utazás legfontosabb része, természetesen, az új bécsi strandfürdő megtekintése volt, de Kassai ellátogatott Münchenbe, Mannheimbe, Frankfurtba, Kölnbe, Berlinbe és Drezdába is. A strand hívei az egészséges életmód, a modern testkultusz és a szociális gondoskodás német, illetve amerikai példáira hivatkoztak, amikor eszméjüket hazai környezetben kívánták meghonosítani. „Miért nincs Budapestnek strandfürdője, miért nincsen Budapestnek lég-és napfürdője, holott ezek a fürdőfajták a legolcsóbbak, létesítésük, fenntartásuk alig kerül valamibe és egészségi szempontból óriási előnyöket jelentenek egy világváros életében. Nem is szólva a wieni Gänsehäufelröl — amely a maga nemében páratlan, — Németország, Franciaország, de főleg az amerikai Egyesült-Államokban alig van város, melynek ne lenne strandfürdője."72 A nyár folyamán a Neumann és Társa cég, Kassai nagyszabású tervei alapján7 3 el is készítette a lágymányosi „parti (strand) fürdő" műszaki leírását, amely 66 BFL IV. 1407. b. 1143/1913-XVI. 67 Lehetőségként felmerült a Római fürdő környéke vagy a Szentendrei sziget alsó része, a Margitsziget északi oldala vagy a Szúnyog sziget melletti kis sziget és az újpesti rakpart Hungária út feletti partrészlete. A későbbiekben ezeken a helyeken szinte kivétel nélkül létesült strand valamilyen formában. 68 BFL IV. 1407. b. 1143/1913-XVI. 69 A szóban forgó terület a fővárosi pénzalap tulajdonában volt, de 1918-ig bérbe adva. 70 Sipos András véleménye szerint: „... e folyamat motorja a német nagyvárosokban legtöbb helyen az 1860-1870-es évektől kiterebélyesedő hivatásos városigazgatási bürokrácia és a vele szakmai-társadalmi szervezetek közvetítésével szorosan együttműködő, a társadalmi kérdések iránt hivatásánál fogva is érdeklődő új típusú szakértelmiség volt. A budapesti városigazgatás szakembergárdájának élvonalaa főváros által finanszírozott tanulmányutak révén is széles nemzetközi látókörrel rendelkezett." Sipos: i. m. 1996. 256. Kassai ugyan nem volt kimondottan szakember, de a társadalmi kérdések iránt fogékony, progresszív politikus. 71 Kassai Ferenc - Hajnal János: Tanulmányi jelentés - az európai édesvízi és homokparti fürdőkről. Bp., 1913. 72 Kassai: i. m. 1914. 3. 73 BFL IV. 1407. b. 1143/1913-XVI.
