Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
1484 MOHÁCSI GERGELY Duna-fürdőkben korlátozni kellett. A rendeletek alkotói tisztában voltak azzal, hogy a néhány évvel korábbi súlyos kolerajárványhoz hasonló esetek csak a higiénia alapos betartatása által előzhetők meg. Később — visszatekintve — egy városatya meg is jegyezte, hogy a „Duna hozza a kolerát!"5 4 . A szabályrendeletek alkotóinak fejében szorosan összekapcsolódott az egészséges népesség és a fegyelmezett test ideálja. Tilos volt tehát kutyát vinni az uszodába, tilos volt a dohányzás, és szappannal mosakodni is csak a kijelölt helyen lehetett. A legfontosabb természetesen az volt, hogy a fürdőzők megfelelő öltözetben jelenjenek meg és ne keltsenek közfelháborodást. A Duna-uszodák legnagyobb újdonsága mindenképpen az volt, hogy az ott fürdőzők testi valójukban láthatták egymást, amire a polgári nyilvánosság egyéb intézményeiben nem volt módjuk. A nyilvánosság elől teljesen eltakart és elfedett test polgári eszménye itt már nem valósulhatott meg, éppen ezért a test legalább részleges elfedése rendkívül következetes felügyeletet követelt meg. „A Duna-fürdőkben és uszodákban férfiaknak úszónadrág nélkül fürdeni nem szabad. Az átláthatatlan és bezárható külön fürdő-fülkékben azonban a fürdés ruhátlanul is meg van engedve."5 5 Tisztaság és biztonság — e jelszavak által alakították ki rendőrök, orvosok és maga a polgári közönség egy nagyon lassú folyamat eredményeképpen a Dunafürdő nyilvános terét és e tér meglehetősen szabályozott társadalmi használatát. Ezek a létesítmények ugyanakkor azt a klasszikus polgári értékrendet is magukban hordozták, melyet a hihetetlen gyorsasággal növekvő nagyváros mind kevesebb lakója vallott már magáénak. Budapesten a kommerciális tömegkultúra átható ereje a századfordulón kezdett valóban érzékelhetővé válni - amely immár képes volt létrehozni az önmagát is újratermelő nagyvárosi identitást.5 6 A polgári értékek lassú szétteijedése a társadalomban lassanként minőségileg is átalakította a városi kultúrát és a mindennapokat. Az urbanizáció által életre hívott modern struktúrák ugyanakkor összességükben is hatással voltak a nagyváros összes lakójának a viselkedésére, jóllehet a testkultúra modern formáinak tömeges elterjedése mögött társadalmi rétegenként más és más motiváció húzódott meg. Az új társadalom újfajta szükségletei, a szabadidő eltöltésének modernizálódása a háborút követően nem tették lehetővé a hagyományos polgári Duna-uszodák újjáéledését. Olyan új intézmények jöttek létre ekkoriban egymás után, melyekben az emberek növekvő tömegei hódolhattak a testkultúra modern szokásainak — ezek közül talán a legjellegzetesebbek az újonnan alapított strandfürdők voltak. A modern strandfürdő a nagyváros társadalmi és technikai környezetében A modern nagyváros társadalmi és technikai környezete Az egységes főváros megteremtése és az urbanizáció világszinten is hihetetlen mértékű tempója természetesen nem maradhatott hatás nélkül a megnöve-54 Gábor Andor: Dunai fürdők. A Nap, 1913. augusztus 6. 8. 55 В FL IV. 1407. b. 16666/1887-1., 10. §. 56 Gyáni Gábor: A kultúra adásvétele. Budapesti Negyed, 5. évf. 16-17. sz. 5-8.
