Századok – 2002

Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423

1454 KATONA CSABA Minden vizsgálat alá vont évben a magukat kereskedőként megnevezők voltak legtöbben. Őket a földbirtokosok követik, bár számuk — némi hullámzással ugyan — hosszú távon csökkenő tendenciát mutat, megfelelően a társadalomban elfoglalt helyüknek (az első két év táblabíró „charactere" gyakorlatilag felfogható a földbirtokos megfelelőjeként, csakúgy mint az ugyancsak ezekben az években feltüntetett ügyész az ügyvéd szinonimájaként). A kiegyezés idejéig mindig ott találhatóak a legsűrűbben feljegyzett tíz „character" között az arisztokrácia képviseletében a grófok. A '60-as évek folyamán jószerivel alig figyelhető megváltozás, stabilan őrizték helyüket az ügyvédek és a magánzók, a tanárok és az orvosok, előfordulnak a lelkészek, plébánosok, a szolgabírók, a kiegyezés idejéig a gazdatisztek, ezt követően a magukat egyszerűen csak hivatalnokként megnevező fürdővendégek. Összefoglalás Reményeink szerint fenti példáinkkal sikerült igazolni, hogy a balatonfüredi fürdő történetének részletesebb, az eredendően nem propagandisztikus célt szolgáló forrásokból mélyebben merítő kutatása nem csupán a helytörténetírásra ró további feladatokat. A reformkor éveiből fennmaradt hat teljes fürdőlista országosan is egyedülálló forrást nyújt a 19. század első fele fürdőközönségének vizsgálatához, hiszen más magyarországi fürdők esetében legfeljebb az 1880-as évektől maradt fent teljes kurlista egy-egy idényről. Egyebek mellett épp e fürdőlisták adatainak feldolgozása és a későbbi időszak fürdőlistáival összevetése révén jutottunk arra a megállapításra, hogy Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődése további, részletesebb kutatásokat igényel. A reformkor és a dualizmus időszakában Füred az ország egyik leglátogatottabb fürdője, a 19. század első felében jobbára a dunántúli középbirtokos nemesség, majd pedig a megerősödő polgári középosztály fürdőjeként a magyar művelődés- és társadalomtörténet érdeklődésére joggal tarthat számot. Ez az érdeklődés a fürdő iránt folyamatosnak mondható ugyan, ám sajnos a pontos ismeretek hiánya és a felszínes kutatás könnyen eredményezheti módosításra szoruló vagy cáfolható közhelyszerű megállapítások térnyerését, írásunkkal ezen kívántunk változtatni, annak reményében, hogy sikerült felhívni a figyelmet a „magyar tenger" történetének részletesebb és hitelesebb eredményeket felmutató kutatásra váró fejezeteire.