Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1443 dezek alapján leszögezhetjük, hogy a fürdővendégek lakóhely szerinti megoszlását nem függetleníthetjük teljes mértékben a társadalmi rétegek szerinti megoszlástól, a kettőt összefüggéseiben is vizsgálni kell. Tovább élesíti a képet, ha arra a táblázatra tekintünk, amely két év — 1840 és 1868 — valamennyi fürdővendégének lakóhely szerinti megoszlását tartalmazza. A felosztás alapját ezúttal a különféle nagyobb tájegységek alkották: Dunántúl, Felvidék, Délvidék, Erdély, Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl (e két tájegység adatait összesítve közöljük). Ezen kívül külön kategóriát alkot Pest-Buda, a külföld és az egyéb: ez a nem azonosítható településekről érkezőket jelenti. A fürdővendégek összességének lakóhely szerinti megoszlása Terület Évszám Terület 1840 1868 Budapest 316 490 Dunántúl 699 554 Délvidék 93 95 Felvidék 22 91 Duna-Tisza-köze és Tiszántúl 111 156 Erdély 19 50 Külföld 97 88 Egyéb 204 240 Összesen: 1561 1764 A táblázat adatai megerősítik, hogy a vendégek összlétszámával egyenes arányban nőtt a budapesti fürdővendégek száma, a regionális jelleg visszaszorulását pedig igazolja a dunántúli vendégek számának — különösen az összlétszámhoz képest meredeknek mondható — visszaesése. Ennek egyik fő okát az itteni nagyobb városokból érkezők számának már igazolt csökkenésében kell keresnünk. Stagnál, az összlétszámhoz viszonyítva pedig visszaesik a déli megyékből érkezett fürdővendégek létszáma - ezzel kapcsolatosan visszautalnék arra, hogy a legtöbb vendéget adó városok listáján az 1860-as éveket követően már nem találjuk meg egyetlen itteni város nevét sem, ellentétben a korábbiakkal. Jelentősen emelkedett az erdélyiek száma, ám az összlétszám tükrében ez az emelkedés egyáltalán nem meglepő. Ez esetben is gondolni kell mind a közlekedésre, mint pedig az olyan városok szerepére, mint Arad, Kolozsvár: a változás fő mozgatórugója a nagyobb városok polgárainak jelenléte. Gyakorlatilag ugyanezt mondhatjuk el a felvidéki vendégeknek az erdélyieknél is dinamikusabb létszámnövekedését látva. Jelentősen nőtt a a Duna-Tisza-közéből és a Tiszántúlról érkezők a száma is. A külföldi adatokkal kapcsolatosan ismét csak a korábban tapasztaltakat ismételhetjük: Füred nem tudott igazán nemzetközi fürdőhellyé emelkedni. Ugyancsak külön táblázatba foglalva összesítettük a két vizsgált évre vonatkozóan azt, hogy az egyes területek hány településéről érkeztek Füredre fürdővendégek.
