Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1444 KATONA CSABA A fürdővendégek lakóhelyeinek (települések) területi megoszlása Terület Évszám Terület 1840 1868 Dunántúl 124 121 Délvidék 25 26 Felvidék 5 24 Duna-Tisza-köze és Tiszántúl 23 44 Erdély 3 14 Külföld 8 27 Egyéb 32 70 Összesen: 220 326 A teljes szám a két tárgyév esetében: 220 és 326. Az összességében jelentős növekedés okának elsődlegesen az utazás vasút általi megkönnyítését tekinthetjük. A Dunántúlt illetően viszont azt is figyelembe kell venni, hogy nem csak Füred lett a vasút révén könnyebben megközelíthető, de a környékén lakók is gyorsabban és kényelmesebben juthattak el más, távolabbi fürdőhelyekre'. A dunántúli települések számának stagnálásában ismét tetten érhető az ott lakó fürdővendégek számának csökkenése, csakúgy, mint a Délvidék esetében. A Felvidék, Erdély, a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl esetében a települések tekintetében is azt tapasztaljuk, amit a vendégek létszámánál, vagyis különösen Erdélyből és a Felvidékről jelentősen több helyről indultak útra Füred irányába: az összefüggés a kétféle adatsor között nyilvánvaló. A külföldi városok száma, összevetve a külföldről érkezettek számával, egészében ismét arra mutat, hogy Füreddel kapcsolatosan nem lehet tömeges külföldi érdeklődésről beszélni. A táblázatok adatait értékelve nem szabad megfeledkezni Füred konkurenciájáról sem. A Feldvidéken (Szliács, Stubnya, Bártfafürdő, Trencsénteplic stb.), a Délvidéken (Buziás, Herkulesfürdő), Erdélyben (a kovásznai Pokolsár, Borszék, Élőpatak) egyaránt voltak neves fürdőhelyek, amelyek az adott vidék lakói számára könnyebben és olcsóbban elérhetőek voltak Fürednél. Hogy miért jöttek mégis ezekről a területekről is Füredre, azt nyilván egyéni indokok döntötték el. A társaság vonzereje, rokoni kapcsolatok, a megszokás, orvosi javaslat egyaránt szerepet játszhatott - kinél-kinél más lehetett az ok. Ugyancsak jelentős volt, különösen a Monarchia idején, a nagyhírű csehországi (Karlsbad, Marienbad, Franzensbad) és ausztriai (Baden bei Wien72, Gleichenberg, Ischl, Gastein) fürdőhelyek elszívó hatása is. A Felvidék nyugati részéről és a Dunántúlról ezeket nem volt nehéz megközelíteni, ráadásul 1848 után divatos is lett a külföldi fürdő. Főleg Gleichenberg, a „tüdőbajosok Mekkája" lett népszerű a magyarok között, példának okáért Petőfi Zoltán is itt próbált kigyógyulni a tüdővészből, de füredi illetőségű példával is élhetünk, hiszen Molnár Aladár, az 1870-ben megnyílt füredi Szeretetház igazgtója is ott próbált gyógyulást keresni73 s az 1880 nyarán Füreden elhunyt Zlinszky Mihály jogtudós is előbb Gleichenbergben kúrálta magát, mielőtt 72 „Füred nyáron egész Báden." Hrabovszky Dávid: Néhány Levelek Balatonról, és Balaton mellyékéről In: Tudományos Gyűjtemény/X. Pest, 1827. 96. 73 Molnár Aladár életrajza - A Dunántúli Képes Naptár, Pápa, 1882 nyomán közli: „... szép magyar hazánkank tündérvidéke..." Emlékek, dokumentumok Füred múltjából 1796 — 1913. Szerk.: Németh Ákosné, Katona Csaba. Balatonfüred, 1997. 63.
