Századok – 2002

Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423

BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1441 a későbbiek során még inkább fokozódott. A századelő adatait vizsgálva már egyértelműen kitűnik, hogy Füred elsődlegesen regionális vonzáskörű fürdőből egyre inkább egy bizonyos társadalmi réteg fürdőjévé vált. Ezt az itt nem közölt 1908. és az 1916. évi adatok érzékeltetik. Előbbi évben Kassa az ötödik, Kolozsvár a hatodik, míg utóbbiban Kolozsvár a harmadik, Kassa pedig újfent az ötödik legtöbb füredi fürdővendéget kibocsátó település.6

7 Valamennyi tárgyév esetében egy nem magyarországi város is ott van a legtöbb vendéget adók között, így erről külön is szólni kell. Ez Bécs, amelynek lakosai állandó vendégnek számítottak Füreden. A századok során Ausztria és Magyarország története számtalan ponton szorosan kapcsolódott egymáshoz. A császárváros Bécs lakosainak füredi jelenléte így szintén nem számít igazi meglepetésnek, különösen nem a Monarchia idején: némileg talán meglepő módon számuk az önkényuralom idején sem esett vissza. Bécs értelemszerűen kiemelkedik a Fürednek vendégeket adó külföldi városok sorából is. Ezek közül érdekességként megemlíthető New York vagy Tokió vagy a kanadai Vancouver, de igazán a német nyelvterületről (beleértve Cseh- és Morvaországot is) keresték fel rendszeresen nem magyar vendégek Füredet. Főleg ausztriai (Linz, Klagenfurt, Graz, Krems stb.), bajor (München, Nürnberg, Würzburg), szász (Drezda, Lipcse), cseh (Budweiss, Prága) és morva (Olmütz, Brünn) városok lakóit regisztrálták a bevallási jegyeken, de szerepelnek a listán olyan távolabbi német városok is, mint az észak-német Hamburg vagy a hesseni Frankfurt am Main. Kiemelkedő még a szerbiai vendégek létszáma, különösen a belgrádiaké. Bár Füredet csakugyan a világ minden tájáról felkeresték, nemzetközi forgalma mégsem mondható jelentősnek és ez mit sem változott az évtizedek során,68

sőt figyelembe véve a német anyanyelvű, főleg a bécsi fürdővendégek nagy többségét a külföldiek között, itt is egyfajta regionális jelleg érvényesült. Ennek ellenpéldájaként mutathatjuk be az „ausztriai" (azaz a Monarchiának nem a magyar koronához tartozó részein fekvő) fürdők három évi összesített vendégforgalmát s ezen belül a külföldről érkezettek arányát: 1867-ben 76158 vendégből 29135 érkezett más országokból, 1869-ben 91010-ből 35554, míg 1870-ben 86573-ból 33060 látogató volt külföldi.69 Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy Füred regionális arculata fokozatosan halványodott, ám a fürdő egészében soha nem hagyta el azt. A századelőre a városlakó kereskedők, iparvállalkozók, értelmiségiek, hivatalnokok, leegyszerűsítve a polgárság, a középrétegek fürdőjévé lett, míg a döntően környékbeli vidéki birtokosok mind kisebb létszámban képviseltetik magukat. Ennek az erjedésnek a kezdete az 1860-as évek derekától tapintható ki a források alapján. Ez több okra vezethető vissza. Az egyik az a társadalom egészében bekövetkezett változás, amelyet Budapest kapcsán már említettünk. A füredi árakat csupán biztos anyagi 67

Katona Csaba: A balatonfüredi fürdővendégek társadalomtörténeti vizsgálata. Kézirat. 90. 68

Lóczy István joggal állapította meg a 19. század elejére vonatkozóan: „A külföld érdeklődése a Balaton mellett Balatonfüred gyógyvizére és a keszthelyi gazdasági akadémiára irányult." Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történelmi áttekintése, különös tekintetei a déli patra - Somogyi Múzeumok Közleményei, 1978. Kaposvár, 1978. 322. 69

Dr. Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Budapest, 1875. 49.