Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1440 KATONA CSABA össze adakozások révén6 6 ). Ezek azok az évek, különösen a 1848-49-et megelőzők, amikor még a Darnay Kálmán, Eötvös Károly által nosztalgiával ábrázolt dunántúli táblabírák, hivatalviselő nemesek jelentős részét teszik ki a fürdőközönségnek, akik patriarchális életvitelükkel jellegzetes színt adtak Fürednek, mindaddig, amíg ezt a réteget a változások fokozatosan ki nem szorították a társadalom elitjéből. A Dunántúl jelentőségét jelzi az is, hogy a tíznél több, de harmincnál kevesebb vendéget adó településeknek az 1840. és 1841. évek adatait összesítő táblázatában jószerivel csak elvétve található a legtöbb vendéget adó települések között olyan helység, amely nem ezekben a megyékben, de legalábbis a Dunántúlon található: 1840-ben Szeged, Nagyvárad, Zombor és Roglatica, 1841-ben pedig Temesvár, Kalocsa, Szeged. A többség olyan dunántúli település, amelynek nincs ugyan olyan mértékű regionális jelentősége, mint Veszprémnek vagy Győrnek, de közel fekszik Füredhez. Ilyen például Kisfaludy Sándor lakóhelye, a csupán 1840-ben és 1841-ben az élbolyban található Sümeg, aztán Várpalota, Szilasbalhás, Keszthely, Körmend, stb. Ugyancsak jellemző az olyan dunántúli regionális városok feltűnése, amelyek országos jelentőségüket tekintve felérnek az első néhány helyen található településsel, ám távolabb esnek Füredtől: Esztergom, Kaposvár, Sopron, Pécs sorolható ide. A legtöbb vendéget adó néhány város esetében tehát egyértelműen döntő tényező a Füredhez való közelség. A közlekedési viszonyok javulásával ennek jelentősége láthatóan csökkent. A kiegyezést követően a néhány nagyobb dunántúli város jelentős fölénye mindinkább apadóban van, a távolabbi településekről érkezett vendégek száma már nincs annyira leszakadva mögöttük, mint a korábbi években. A kisebb dunántúli településeket fokozatosan felváltják más országrészek fejlődőben lévő, népesebb városai. A távolabb eső országrészek települései közül elsősorban egy jól behatárolható, nagyjából a mai Magyarország keleti határa mentén fekvő, félhold alakú terület nagyobb városaiból keresték fel többen Füredet. Bács-Bodrog, Csongrád, Temes, Arad, Bihar megyék hagyományos jelentőségű központjai: Szabadka, Zombor, Eszék, Szeged, Temesvár, Arad, Debrecen, Nagyvárad sorolhatóak ide. Ezek pozíciója az évek előrehaladtával mindinkább erősödik (kivéve a bácskai városokat: a '60-as évek után azok eltűnnek a listáról és helyettük inkább felvidéki települések nevei bukkannak fel). Ennek megfelelően harmincnál kevesebb, de tíznél több fürdővendéget adó települések listáján, a legtöbb vendéget adó néhány város (Pest-Buda, Bécs, valamint a dunántúli Győr, Székesfehérvár, Pápa, stb.) mögött már 1857-ben is ott található Miskolc, Abony, Nagyvárad, Temesvár és Arad, 1861-ben Szabadka, Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Temesvár, Belgrád (!), 1862-ben Nagyvárad, Arad, Debrecen, 1863-ban Nagyvárad, Arad, Eger, Nagykőrös, 1868-ban Arad, Szabadka, Kecskemét, Békéscsaba, Pancsova, 1869-ben pedig Arad, Szeged, Debrecen, Nagyvárad, Eger. Ez a tendencia ő-nekik is szintúgy számot adni, mint N. Zala vármegyének." Nyilatkozás Tekintetes Zala Vármegyének azon végzésére, melly szerint Kúthy Pál Főbíró Úrnak meghagyatik, hogy minekutánna a' Balaton-Füredi Színház felépült, 's a' N. vármegye a' dolognak miben létét tudni kívánná, ő engem számadásra szóllítson. Sümeg, 1836 május 2. Közli: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Kiadta: Gálos Rezső. Győr, 1931. 383. 66 „A'mit N. Tolna vármegye küldött, azt nem mint hatóság küldi: hanem némely azon megyebéli barátimnak és rokonimnak felszóllitására egy közgyűlési ebédnél íratott alá." Uo. 392.
