Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1439 lyes része pedig Budapesthez kötődött. A fővárosi fürdővendégek nagy számát e tényekkel összevetve nem nehéz átlátni annak hátterét, hogy Budapest miként tett szert ekkora fölényre s előnyét az 1860-as évek végére még növelte is. Mindez egyik megnyilvánulása Pest-Buda és társadalma ütemes fejlődésének, amely újabb adalékul szolgál ahhoz, hogy még egyértelműbb legyen ennek a városnak a jelentősége Magyarország 19-20. századi történetében. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy a 19. század egésze folyamán, különösen a század derekán (s bizonyosan az azt megelőző években is) Füred erősen regionális jellegű fürdő. Ez a fürdővendégek számára nyilvánvaló és természetes volt, így például a politikus Madarász József számára is: „Balaton-Füred s a Balaton gyönyörű tája, kivált Anna-nap körül, az ország vagyonosabb és nevezetesebb családainak, s a környék és szomszéd megyék lakóinak mulató és egészségedző helye volt."61 Horváth Bálint 1848-ban megjelent munkája is említést tesz erről a tényről: „... nem csak a' legnevezetesb fürdő helyek' egyikévé: hanem a' szomszéd Veszprém, Fejérvár, 's Pest megyei lakosság igen látogatott mulató helyévé is növekedett."6 2 Huszár Imre 1863-ban még mindig a nyugati országrész fürdőjeként határozza meg Füredet: „Kevés család van Magyarország nyugoti részében, mely be merné vallani, hogy nem töltött legalább egy nyarat Füreden. Ez nálunk a bon-tonhoz tartozik."6 3 Ez a lokális jelleg a kiegyezést követően már csökkenőben volt, de igazán majd csak a 20. század elején mutat erőteljesebb visszaesést. Az általunk eddig vizsgált évek közül az itt most részletesebben nem tárgyalt 1916 kivételével valamennyi évben Veszprém neve olvasható a második helyen. Ha a táblázatok adatait a szerint szemléljük, hogy melyek azok a települések, ahonnan legalább harmincan érkeztek Füredre, akkor a következő eredményt kapjuk: 1840-ben hat, 1841-ben kilenc, 1857-ben hét, 1861-ben kettő, 1862-ben három6 4 , 1863-ban hat, 1868-ban hat, míg 1869-ben ugyancsak hat a számuk. Pest-Buda és Bécs, e két nagyváros kivételével valamennyi település dunántúli: Székesfehérvár, Pápa, Győr, Nagykanizsa szinte minden évben több mint harminc vendéget bocsátott ki Füredre. A füredi vendégek lakóhelyeinek vizsgálata alapján tudjuk, hogy különösen a '40-es, de még az '50-es és '60-as években elején-közepén is a legtöbb kisebb település is, ahonnan ketten-hárman felkeresik Füredet a Dunántúlról, még pontosabban annak néhány megyéjéből kerül ki: Zala, Veszprém, Vas, Fejér, Somogy, Tolna és Bács megyéből (mindezt érdemes összevetni azzal, hogy a Kisfaludy-féle színház létrejöttét mint testület, Zala, Bács, Veszprém és Vas vármegyék támogatták anyagilag6 5 és Tolnában is tekintélyes összeg gyűlt 61 Madarász József-. Emlékirataim 1831-81. Budapest, 1883. 32. 62 Horváth Bálint-. A Füredi-savanyúvíz, s Balaton környéke. (Moson)Magyaróvár, 1848. 13. 63 Huszár Imre-. Balatoni saisonok. In: Nayad. Fürdői-album. Szerk.: Balázs Sándor, Huszár Imre, Rózsaági Antal. Pest, 1863. 64 Itt jegyezném meg, hogy az 1861. és 1862. év adatait nem a külön kinyomtatott fürdőlisták, hanem a Balaton-Füredi Napló aktuális évfolyamában megjelent névsorok alapján készítettem el. A lap híradásaiban feltehetően nem jelent meg az összes fizetővendég neve, így e két év alacsonyabb számainak oka ebben is keresendő. A többi évvel való összevetésüket az indokolta, hogy ha az abszolút számokat tekintve nem is, de arányaiban összevethetőek adataik a többi év adataival. 65 „Bács, Veszprém és Vas vármegyék folyamodásomra a' Füredi Szinház' felépülhetésére és alapulhatására segédkezüket úgy nyújtják, mint Hatóságok, Közgyűléseikben hozott végzéseik mellett, nem csak illendőnek, hanem kötelességemnek is tartom, noha ezt tőlem soha nem kívánták,
