Századok – 2002

Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423

1438 KATONA CSABA 1857 1861 1862 Település Vendégek száma Település Vendégek száma Település Vendégek száma Sziiasbalhás 18:8 Pécs 12 Esztergom 9 Z.egerszeg 16:9 Szabadka 11 Nagyvárad 8 Komárom 14:11 Nagyvárad 10 Arad 8 Pécs 13:10 Debrecen 9 Adánd 8 Kaposvár 13:7 Szeged 9 Debrecen 7 Miskolc 13:5 Esztergom 8 Pozsony 7 Abony 13:4 Nagyszombat 7 Z.egerszeg 6 Szombathely 12:10 Pozsony 7 Baracska 6 Nagyvárad 12:8 Temesvár 7 -Somogy 12:8 Belgrád 7 -Temesvár 11:7 Ireg 7 -Arad 11:5 . -Összesen: 1389:915 Összesen: 1601 Összesen: 1510 1863 1868 1869 Település Vendégek száma Település Vendégek száma Település Vendégek száma Pest-Buda 302:206 Pest-Buda 517:317 Pest-Buda 488:303 Veszprém 62 9 Veszprém 70 7 Veszprém 71 6 Nagykanizsa 57 6 Sz.fehérvár 59 6 Kanizsa 53 7 Sz.fehérvár 51 2 Nagykanizsa 49 7 Sz.fehérvár 52 1 Bécs 33 1 Györ 48 1 Bécs 38 3 Pápa 32 1 Bécs 42 4 Győr 33 3 Győr 27 9 Pápa 24 3 Arad 27 7 Kaposvár 17 1 Pécs 18 4 Komárom 19 0 Komárom 16 3 Dombóvár 1 8 Pécs 16 5 Nagyvárad 14 2 Arad 1 7 Szeged 15 4 Esztergom 1 9 Kaposvár 1 6 Debrecen 14 2 Arad 5 Szabadka 1 7 Nagyvárad 14 1 Teszér 5 Szekszárd 1 5 Pápa 13 2 Eger 4 Komárom 1 8 Kéttornyúlak 1 3 Nagykőrös 4 Pozsony I 8 Tolna 1 7 Apáti 3 Bonyhád 1 7 Sopron 1 6 Szigetvár 7 Kecskemét 1 7 Nagydorogd 1 2 Szil 3 Békéscsaba 1 5 Eger 1 8 Daruvár 2 Pancsova 1 7 Paks 1 7 Zalaszentiván 1 3 Dombóvár 1 7 -Szombathely 1 6 Zomba 1 6 Bonyhád 1 5 Összesen: 1378:931 Összesen: 1764:1093 Összesen 1702:1129 Első pillantásra szembetűnő, hogy Pest-Buda, illetve a későbbiekben Budapest lakosai közül került ki valamennyi évben a legtöbb fürdővendég. Ennek meglehetősen egyszerű a magyarázata. Magyarország e legfejlettebb, leginkább polgárosult, ugyanakkor a legtöbb lakossal rendelkező városa már az 1840-es években is egyedülállóan kiemelkedett az ország települései sorából, majd a két ikerváros, Óbuda és a Margitsziget Budapest néven történt egyesítése nyomán alig néhány év alatt egy európai rangú, modern nagyváros jött létre. Természetes tehát, hogy a Füreddel a vizsgált korszak mindenkori viszonyai között kedvező közlekedési összeköttetésben levő Pest-Buda (Budapest) lakói közül élvezték legtöbben a Füred nyújtotta örömöket. Nem szabad megfeledkezni ezzel kapcsolatban a mentális tényezőről sem. A fürdő mint polgári intézmény, a kiegyezés körüli években már elsősorban a polgárosuló, kapitalizálódó társadalom feltörekvő képviselőit, jogászokat, kereskedőket, ipari befektetőket, valamint a változó társadalmi rend által felduzzasztott városi hivatalnoki réteget vonzotta elsősorban: ezek tekinté-