Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1434 KATONA CSABA Megközelíthetőség, közlekedés fa fürdővendégek lakóhelyének földrajzi megoszlása) A fürdővendégek lakóhelyének megállapításához elsődleges forrásaink a jól használható quantitativ adatokat tartalmazó furdőnévsorok (kurlisták).45 A vendégek nevét, lakóhelyét és „characterét", valamint a fürdő látogatóinak számát tartalmazó névsor 1839-hen jelent meg első ízben Füreden Még 1836-ban, amikor a fürdőt saját kezelésébe vonta a bencés rend, életbe lépett az előző évben megalkotott fürdői rendtartás.4 6 Ennek értelmében a fürdővendégek adatait jegyzőkönyvbe kellett venni, még akkor is, ha megánházaknál szálltak meg.4 7 Az adatokat úgynevezett Bevallási jegy (Fassiens Zettel) nevű adatlapokon rögzítették német és magyar nyelven. Feltüntették az érkező vendég nevét, valamint, hogy vendégként, kereskedőként (iparűzőként), netán házalóként tartózkodik-e a fürdőn, s e szerint azt is, hogy melyik osztályba tartozónak „vallja magát". Ezenkívül meg kellett jelölni hetenként, naponként és összesítve a tartózkodási időt és a kísérő személyek számát is (nők, tizenöt év alatti gyermekek, rokonok, társalgók, nevelők, nevelőnők, komornokok48 - ez a beosztás egyébként tökéletesen megegyezik a soproni helytartósági osztály által kiadott rendeleten megtalálható beosztással4 9 ). A fürdőlisták, vagy ahogy akkoriban gyakorta nevezték, kurlisták az ilyen adatlapokon alapultak. A többiek adatairól így semmit nem tudunk. A legtöbben pedig nem egyedül érkeztek: a családtagok, valamint esetenként a személyzet létszáma pedig a statisztikában növelte az egy helységből érkezettek számát. így fordulhatott elő, hogy 1840-ben és 1841-ben Láng ott található a legtöbb vendéget adó települések sorában: mindkét esetben a Füredet feltűnően kedvelő gróf Zichy család tagjai keresték föl nagyszámú személyzettel Füredet. A nagyobb helységek esetében általában az volt a jellemző, hogy átlag kettesével érkeztek a fürdővendégek. A fürdővendégek névsorainak anyagát áttanulmányozva leszögezhetjük, hogy jószerivel az 1850-es évekig Balatonfüred regionális vonzáskörű fürdőhely, vendégei döntő többsége a környező megyék — Zala, Veszprém, Vas, Fejér, Bács 45 Tudomásom szerint a következő írások vonatkozó részei foglalkoztak a fiirdőlisták adataival (egy részük csupán érintőlegesen): Petneki Aron: A magyarországi gyógyfürdők idegenforgalma és vendéglátása a XVIII. század végén és a XIX. század első felében - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Evkönyve, 1982, Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja. Budapest, 1984, Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. - Zalai Gyűjtemény/28. Zalaegerszeg, 1988, Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988, Kósa László-. A fürdővendégek társadalmi összetétele a kiegyezéskori Magyarországon. In: A hétköznapok historikuma. Szerk.: Dusnoki-Draskovich József és Erdész Ádám. Gyula, 1997. és Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999. Külföldi példaként említhető az alábbi mű: Juliane Mikoletzky: Zur Sozialgeschichte des österreichischen Kurorts im 19. Jahrhundert: Kurlisten und Kurtaxaordnungen als sozialhistorische Quelle. Mitteilungen des Instituts für Österrichische Geschichtsforsung Bd. 99/3-4 (1991) 46 „Egyszersmind fürdő-rendszabályok dolgoztattak ki, melyek — következő fürdőidényben — életbe is léptettek." Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. Pest, 1863. 58-59. 47 „A névsorok kellő szerkesztése és a meghatározott gyógy- és zenedíjak pontos beszedése végett, tartoznak a t. cz. vendégek megérkezésük után azonnal a bejelentési ivek rovatát kitölteni." Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei képekkel illusztrálva. Budapest, 1878. 68. 48 Fassiens Zettel - Bevallási jegy. É. n. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred 49 Figyelmeztetés. Balatonfüred. 185?. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred.
