Századok – 2002
Közlemények - Torbágyi Péter: 1848/49-es magyar emigránsok Mexikóban VI/1411
Torbágyi Péter 1848/49-ES MAGYAR EMIGRÁNSOK MEXIKÓBAN 1849. szeptember 10-én Alexander Bachnak, az osztrák birodalom belügyminiszterének javaslatára Schwarzenberg herceg az európai államok többségével egyezményt kötött, melynek egyik célja az volt, hogy a forradalom után emigrált magyarokat az európai országoktól, és így saját maguktól is távol tartsa. Ennek eredményeképpen a Kossuth-emigráció tekintélyes része vágott neki az Újvilágnak.1 Legtöbbjük az Egyesült Államok felé vette az irányt, de néhányuk a nemrég függetlenedett latin-amerikai országokban próbált új életet kezdeni. Szép számmal akadtak olyanok is, akik az Egyesült Államokból kiinduló filibuster-kalandor vállalkozásokhoz csatlakozva jutottak el ezekbe az országokba. Az emigráció ezen részéről több résztanulmány született már, de eleddig kevés szó esett ezen emigráció által leginkább érintett latin-amerikai országról, Mexikóról.2 Mexikó néhány héttel a magyar forradalom kitörését megelőzően írta alá az amerikai-mexikói háborút lezáró Guadalupe Hidalgó szerződést, mely területének több mint feléről való lemondásra kényszerítette.3 Ebben a háborúban az amerikai veterán névsorok tanulságai szerint már több magyar emigráns is harcolt és jutott földhöz az újonnan megszerzett részeken, mint például Schorobiny (Charobiny) Rudolph, aki a háborút követően Texasban telepedett le és élt 1908-ig.4 Ám volt olyan is, aki a magyar forradalom kitörésének hírére hazatért és belépett a honvéd seregbe, mint ahogy azt tette Damburgi (Damurghy vagy Dauneberg) Albert Ede, az amerikai sereg főhadnagya, aki itthon először mint főhadnagy, majd mint százados harcolt, s akit végül 1849. június 16-án gr. Batthyány Kázmér külügyminiszter a magyar kormány egyesült államokbeli követének nevezett ki.5 1 Acs Tivadar-. Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861-65. Budapest, 1964. 5-6. 2 Anderle Adám: A modern argentin hadsereg létrejöttének kérdéséhez: Czetz János. Hadtörténeti Közlemények, 1970. 2. sz. 225-233.; Uő: La emigráción húngara a América Latina después de la derrota de la revolución de 1848/49. Jahrbuch für Geschichte von Staat, Wirtschaft un Gesellschaft Latein-amerikas, Bd. 13. Köln-Wien, 1976. 73-83.; Uő: Az 1848/49-es emigráció Latin Amerikában. Új adatok. Acta Historica, Szeged, 1991. 65-70.; Uő: A 48-as magyar emigráció és Narciso López 185 l-es kubai expedíciója. Századok, 1973. 3. sz. 687-707.; Acs Tivadar. Magyarok idegenben. Budapest, 1968.; Csikós Zsuzsanna: Czetz János, egy magyar tábornok Argentínában. Interpressz Magazin, 1988. és Salvador Bueno: Cinco siglos de relaciones entre Hungría y América Latina. Budapest, 1977. 3 Békeszerződés az Egyesült Államok és Mexikó között (1848). Fordította és sajtó alá rendezte Kökény Andrea. Documenta Historica 52. Szeged, 2001. 4 Patrick McSherry: Researching a Spanish American War Veteran. http://www.spanamwar.com/geneaol.htm és James Patrick McGuire: The Hungarians Texas. San Antonio, 1993. 33. 5 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 2000. 297-298.
