Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
A KIVÁNDOROLT MAGYARSÁG ANYAORSZÁGI TÁMOGATÁSA. 13 Kuczka Ágost, az akció katolikus iskoláinak tanfelügyelője arra tett javaslatot, hogy a bezárt iskola telkén Budapest építsen egy új iskolát. (Ennek költsége az éves bérleti díj 10-15-szörösére rúgott.) A miniszterelnökség azonban nem a beruházás megtérülése, s nem is az érseki ingatlanon emelt épület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt mondott nemet, hanem ismét csak a Külügyminisztérium helytelenítő véleményének engedve.66 Az iskola megnyitását megelőző hónapban tovább tisztult a kép az új iskola kereteit, majdani szellemét illetően. Johann Tremmel kántor-tanító átvételét azért nem tartották helyénvalónak, mert az egyúttal az érseki vegyes iskola „felszívását", vagyis a fenntartás és a vegyes-nyelvűség minden terhének átvállalását jelentette volna.67 S valóban, egyesség született arról, hogy az új iskola kizárólag magyar (honos) tanulókat vehet fel. A három külön nyelvcsoportban megszervezett oktatás a bábeli zűrzavar elkerülését szolgálta. Mindebből tehát az világlik ki, hogy a nem magyar anyanyelvű katolikus tanulók közül csupán az idegen állampolgárságúak kérvényét kívánták elutasítani. Tisza István miniszterelnök augusztus végén a külügyminiszterhez intézett átiratában — a külképviseletek közvetítésével — a ploie§ti iskola magyar jellegének és tantervének biztosításához kötötte az iskola finanszírozását. Feltételét a magyar kormányfő a birodalmi német kulturális offenzíva mögött tapintható nagyhatalmi törekvések veszélyével indokolta.68 Az iparos szülők által szorgalmazott — s Budapest részéről ugyancsak kifogásolt — német nyelvtanulás fakultatív formái nem jelenthettek komoly veszélyt,69 ám a magyar többségű bukaresti katolikus telep, az ún. Barácia német kézbe kerülése7 0 és a kivándorolt magyarországi szászok és svábok birodalmi német intézményekbe „szippantása"7 1 mégis érthetővé tette a magyar kormány aggodalmait. Az idegen állampolgárságú tanulók beiskolázása nem volt tanácsos azért sem, mert a román tanügyi hatóságok a katolikus egyház ellen éppen tetőző hangulatkeltésben, az érsek által beterjesztett iskolakérések közül hármat elutasított. felszerelés 4600 frankos költsége, valamint Paskó János 500 frankos „bérkiegészítése". - MOL К 26 ME 742. es. 1719. 1904 XVIII. t. 1702. asz. 66 Tisztázat a közös külügyminiszternek, 1904. jún. 6-i dátummal. - MOL К 26 ME 742. es. 2528. 1904 XVIII. t. 1702. asz. (Kuczka terve egyébként előadóteremmel is számolva 46.500 frankot emésztett volna fel.) 67 MOL К 26 ME 742. es. 3797. 1904 XVIII. t. 1702. asz. 68 Titkos átirat (tisztázat) a külügyminiszterhez, augusztus 16-i keltezéssel. - MOL К 26 ME 742. es. 3797. 1904 XVIII. t. 1702. asz. 69 Pite§ti és Galatji református iskolájában 1903-ban nem volt német nyelvtanítás, felsőbb nyomásra Brailán is törölték a rendes tárgyak sorából, a többi református iskolában azonban a szülők a jobb érvényesülés reményében továbbra is ragaszkodtak tanításához. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 962. 1903 70 MOL К 26 ME 575. es. 3624. 1903 XVIII. t. 407. asz. 71 MOL К 26 ME 604. es. 529. 1904 XVIII. t. 130. asz. A közös külügyminiszternek címzett tisztázatban (febr. 1.) a miniszterelnök rámutatott, hogy a balkáni német diaszpóra lelkészeit és tanítóit nem választják, hanem a berlini Oberkirchenrat nevezi ki, Németország támogatását legalább is csak így nyerhetik el. Ennél is fontosabb azonban, hogy állampolgárságtól függetlenül minden német gyermeket, tehát osztrák/magyar alattvalókat is találni a támogatottak között. Magyarországnak nem célja idegen állam polgárainak beolvasztása — hangsúlyozta Tisza —, ám ez nem állítható a felekezetfeletti nemzeti politikát folytató Németországról, amelynek balkáni akcióiról külön tájékoztatást kért levelében.
