Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
14 MAKKAI BÉLA A kultuszminiszterrel diplomáciai csatornákon folytatott tárgyalások végkicsengése viszont az volt, hogy amennyiben az iskolákat nem katolikus, hanem magyar jelleggel kérvényeznék a továbbiakban, úgy a pozitív válasz nem marad el. Annak ellenére tehát, hogy a román kormányzat nyomás-gyakorlásának nyilvánvaló célja az volt, hogy az érseket magyar szövetségeseitől elválassza, Budapest kénytelen volt az erők szétforgácsolódásának veszélyét is vállalni, s az újabb magyar iskolák megnyitása érdekében — a Külügyminisztérium egyetértésével — a romániai katolikus egyháztól való eltávolodás látszatát kelteni.72 1904 őszén azonban — a bukaresti főegyházmegye állásfoglalásának hiányában — még mindig nem tisztázódott, hogy a katolikus vegyes iskolát a német kántor-tanító átvételével a kiépülő magyar iskola-rendszerbe illesztik-e.7 3 Egy 1905 februárjából való jelentésből azonban kiviláglik, hogy a magyar iskola 60 magyar tanulója két koedukált vegyes osztályban tanult a német kántor-tanító keze alatt. A harmadik tanteremben pedig a lelkész oktatta az idegen gyermekeket, azonban az iskola magyar jellegére tekintettel számukra is kötelező volt a magyar nyelv.7 4 A román kultuszkormányzat úgy intézkedett, hogy az iskolában román óraadó tanárt is alkalmazni kell. Ám az iskolai főhatóság azt is elrendelte, hogy a vidéki iskolákban a harmadik osztálytól kezdődően a koedukáció felszámolandó. (Ez voltaképpen a III-IV osztály nemek szerinti szétválasztását, vagyis a harmadik tanterem távlati igénybevételét és egy újabb tanító jelentős költséggel járó alkalmazását jelentette.7 5 ) Az iskola belső viszonyairól további részleteket a bukaresti Baynovics Anna jelentéséből tudunk, aki márciusban tartott szemlét Ploie§tin. Az igazgató-tanítónő két párhuzamos iskolaként említi a két magyar és egy vegyes anyanyelvű osztályból álló katolikus iskolát, amelyben a hatosztályos magyar iskolai tanterv adaptált változata szerint folyt a tanítás. Az összevont alsó osztályokban Jaklovszky Hona, a III-IV-ben félje, Csiky Gyula oktatta példás rendben a szegényes ruházatú gyerekeket, akiknek java a tandíj fizetés alól is mentességet nyert. A hittant Paskó János plébános-igazgató magyar nyelven tanította, a kötelező román nyelvórákat pedig a régi iskola kántor-tanítója tartotta. A jelentéstevő súlyos tanszerhiányról számolt be (ami a román tanfelügyelet részéről ismételt zaklatásokra adhatott okot).7 6 Az iskola működése tehát több szempontból is kifogásolható volt. Elhelyezése hosszútávon mindenképpen kifizetődőbbnek látszott saját épületben, ezért Kuczka tanfelügyelő engedélyt kapott a bezárt régi iskola épületének árverezésére, hogy egy általa 40.000 frankra becsült új iskola fedezetét legalább részben előte-72 MOL К 26 ME 742. es. 5136. 1904 XVIII. t. 1702. asz. 73 A Budapest által ugyancsak támogatott bräilai Mária Intézet hovatartozása is tisztázatlan volt; mint ahogy az is, hogy a Ploie§ti vegyes iskola 90 tanulója közül 52-e a magyar honpolgár, s mi lesz a többi tanuló sorsa. - MOL К 26 ME 745. es. 5664. 1904 XVIII. t. 1706. asz. 74 MOL К 26 ME 745. es. 1043. 1905 XVII. t. 356. asz. 75 Az akció természetesen a jelentős költségtúllépéssel járó átszervezést el kívánta kerülni, már azért is, mivel a 3. teremben tanuló 55 idegen ajkú tanuló jól haladt a magyar nyelv tanulásában, minthogy a szünetekben is szorgalmazták a magyar társalgást! A vegyes osztály feloszlatása pedig szembefordíthatta az idegen állampolgárságú katolikusságot magyar hittársaikkal, ami nyilván nem lehetett célja az akció vezetésének. - Uo. 76 MOL К 26 ME 745. es. 1600. 1905 XVII. t. 356. asz.
