Századok – 2002

Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331

DEÁK FERENC JOGGYAKORLATA 1821-1823 1341 almanach köré csoportosuló fiatal irodalmárokkal, köztük Stettnerrel és Fábiánnal. Bizonyítékunk azonban erre sincs, sőt Stettner baráti levelezésében csak évekkel később, 1826 októberében találkozunk először Deák nevével (noha ekkor már legalább másfél éve ismerniük kellett egymást). Az Auróra-kör vezéregyénisége, a Pesten élő Kisfaludy Károly mindenesetre — anyagi ágon — Deák Ferenc távoli rokona volt, így az sem kizárt (sőt nagyon is elképzelhető), hogy éppenséggel ő ismertette össze Deákot a fiatal irodalmárokkal. Deák szellemi nyitottsága és később is kitapintható irodalmi vonzódása valószínűleg már jurátussága idején az Auróra-körhöz, vagy a kör bizonyos tagjaihoz közelíthette, még akkor is, ha a velük kötött barátsága igazából csak az 1820-as évek második felében mélyült el és teljesedett ki.3

9

1823 szeptemberéig Pesten volt jurátus — több száz társához hasonlóan — Kossuth Lajos is, ám semmi jel nem mutat arra, hogy joggyakorlata idején találkozott, vagy megismerkedett volna Deákkal. Jurátuskori ismeretségük azért sem valószínű, mert Deák halálakor maga Kossuth is úgy emlékezett, hogy 44 éve, tehát 1833-tól ismerik egymást.4

0 Négy törvénykezési szakasz, azaz legalább egy esztendő elteltével jelentkezhettek a jurátusok a királyi táblán az ügyvédi vizsga letételére. A vizsgabizottságok, amelyek általában a tábla elnökéből — a személynökből —, továbbá két ítélőmesterből álltak, egy fekete táblán tették közzé az ügyvédjelöltek vizsgabeosztását. A vizsgának volt szóbeli és írásbeli része, s mindkettő természetesen latin nyelven folyt. A vizsgázó minősítése lehetett kitűnő, dicséretes és elegendő, ám sikertelenség esetén ismétlésre utasították. A sikeres ügyvédjelölt rögtön vizsgája után — a személynök jelenlétében — letette az ügyvédi esküt, azután pedig megkapta a pecséttel megerősített ügyvédi diplomáját, mely az ügyvédi eskü szövegén túl tartalmazta a vizsga eredményét is.41 Deák Ferenc, akárcsak barátai, Szombathelyi Antal és Csontos István, 1823. december 19-én tette le az ügyvédi vizsgát, aznap utolsóként ugyan, ám kitűnő eredménnyel. Vizsgabizottságának elnöke az idős, 70 éves Péchy Imre alnádor, korábban Bihar és Pest megye országgyűlési követe, és a magyar hivatali nyelv elkötelezett terjesztője volt. (1824-ben a hétszemélyes tábla bírája lett, 1825/1827-ben ismét Pest megyét képviselte a Pozsonyi országgyűlésen, 1830-ban pedig a tudományos akadémia igazgatótanácsának tagjává választották.) Rajta kívül még a 45 éves Luby Imre, cs. kir. tanácsos és királyi ügyigazgató, valamint Petényi János, a királyi tábla ülnöke vizsgáztatták Deákot,4

2

aki — Sinkay János vissza-39

Ferenczi Zoltán 1. köt. 62-65., Brisits Frigyes 17. köt. 105., Taxner-Tóth Ernő 65. 40

Kosáry Domokos 52., KLÖM VI. köt. 24-25., Kossuth Lajos iratai. (S. a. r. Kossuth Ferencz) Bp., 1902. 9. köt. 60. (Kossuth Lajos levele Helfy Ignáchoz, Baraccone di Colegno, 1876. február 14.) 41

Kun László 12., 239., Vinkler János 2. köt. 349-350., Meznerics Iván 40-41., Balogh Gábor 307-308., Fiáth Ferenc 1. köt. 102-103., Fest Imre: Emlékirataim. (S. a. r. Korompay Bertalanné és Korompay H. János) Bp., 1999. 40. 42

MOL 0 78. Személynöki levéltár. Királyi személynök. Protocolla neo-censuratorum advocatorum 1823. december 19. 87., MOL 0 81. Ügyvédvizsgálati iratok 2. csomó. Az 1823 novemberében vizsgázott ügyvédjelöltek névjegyzékei. A vizsgáztatók közül Péchy életrajzi adatai: Nagy Iván 9. köt. Pest, 1862. 188., Szinnyei József 10. köt. Bp., 1905. 652-653. hasáb. Lubyról: Nagy Iván 7. köt. Pest, 1860. 190., Petényiről Nagy Iván 9. köt. Pest, 1862. 250.