Századok – 2002
Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331
1340 MOLNÁR ANDRÁS Deák másik barátja, Csontos István későbbi sorsáról keveset tudunk. Annyi bizonyos, högy 1836-ban Aradon, a neves ellenzéki személyiség, Csernovics Péter uradalmi ügyészeként dolgozott, és főnöke nevében fizetett elő Kossuth „Törvényhatósági Tudósítások" című lapjára. 1847-ben aradi ügyvédként a pesti Ellenzéki Kör tagja volt.3 5 Márki Sándor, majd nyomában Brisits Frigyes azonosnak vélte azzal a Csontos István íróval, akinek 1828-ban Kassán jelentek meg szépirodalmi művei, több fordítást készített — pl. Franklin próbatételeiről — és verseskötete maradt fenn kéziratban. Szinnyei József adatgyűjtése szerint viszont e műveket az 1787-ben Szentesen született, és előbb katonáskodó, majd Csongrád megye tisztes esküdtjeként tevékenykedő, 1826/1827-ben a Felső Magyarországi Minervában értekezéseket publikáló, végül 1831-ben Kassán, a kolerajárványban elhunyt Csontos István készítette. Az tehát bizonytalan, hogy Deák barátja alkotta-e a szóban forgó műveket, viszont Deák levelezéséből tudjuk, hogy jurátustársa valóban barátkozott pesti irodalmárokkal.3 6 Ferenczi Zoltán szerint a jurátusság, a majdnem egy évig tartó pesti időzés kiváltképp azért volt fontos Deák Ferenc életében, mert tartós barátságokat kötött, és érintkezésbe lépett az akkor már népszerű Auróra körrel. Ferenczi ráadásul azt is feltételezi — minden bizonyíték nélkül persze —, hogy Deákot 1822 novemberében ismertette össze Stettner György Vörösmarty Mihállyal.3 7 Ferenczi állításával ellentétben szinte biztosan kizárhatjuk, hogy Deák már 1822/1823-as pesti jurátussága idején találkozott volna Vörösmartyval. Deák egy időskori, Gyulai Pálhoz írott levelében — 1864. augusztus 4-én — maga sem tagadta, hogy Stettner György ismertette össze Vörösmartyval, ám ismeretségük kezdetét — kissé bizonytalanul — 1824-re tette. Gyulai a Stettnertől nyert adatok alapján 1825-re keltezte e baráti kapcsolat létrejöttét. Deák és Vörösmarty mindenesetre — bizonyítható módon — először 1825 tavaszán (április végén, május elején) találkoztak Pesten. Valójában tehát ekkor ismerkedhettek meg, és köthettek barátságot, ezért hivatkozott Deák éppen 1825. november 15-én Vörösmartyhoz írott levelében rövid együttlétük alatt, „de jól megfontolva kötött" barátságukra, és ezért szabadkozott a több hónapos hallgatása miatt. Szintén az 1825-ös megismerkedés valószínűségét erősíti, hogy Deák neve csak 1825 tavaszától fordul elő (először 1825. április 29-én) Vörösmarty baráti körének ismert levelezésében.38 Elképzelhető viszont, hogy Deák az 1825. november 15-i levelében Csontos István és Szombathelyi Antal mellett ugyancsak barátjaként említett Stettner Györggyel és Fábián Gáborral már jurátussága idején megismerkedett, sőt talán az is feltételezhető, hogy Csontos és Szombathelyi révén lépett kapcsolatba a Kisfaludy Károly drámaíró által 1821-től szerkesztett „Auróra" című szépirodalmi Völgyesi Orsolya: Királyi biztosi vizsgálat Békés megyében (1835). In: Aetas 1999. 1-2. sz. 30. Szombathelyi 1848/1849-ben játszott szerepéről: Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. (Összeáll. Jároli József) Gyula, 1995. 35 MOL R 151. Az Ellenzéki Kör iratai. A tagság kéziratos névjegyzéke (tagdíjnyilvántartás), 1847. 262. sz., Az Ellenzéki Kör pénztári számadása 1847-ik év april 1-től 1848-ik év martius 31-ig. Pesten, 1848. [Nyomtatvány] 107. sz., KLÖM VI. köt. 1044. 36 Márki Sándor: Arad szabad királyi város története. Arad, 1895. 2. köt. 796., 805., Brisits Frigyes 17. köt. 366., Szinnyei József 2. köt. Bp., 1893. 420-421. hasáb. 37 Ferenczi Zoltán 1. köt. 62. 38 Brisits Frigyes 17. köt. 71., 74., 103-105., 386.
