Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR... 1273 A két intézmény adataiból azonban az is kitűnik, hogy nem jelentéktelen különbség is volt a brassói és a szebeni takarékpénztárak fejlődése közt. Bár maguk az aggregált adatok kevéssé alkalmasak arra, hogy a fejlődésbeli különbségekre magyarázatot adjanak, néhány jellegzetességük támpontot nyújthat. Először is az feltűnő, hogy a HAS összforgalma a betétekhez viszonyítva45 jelentősen magasabb, mint a KAS-é. A HAS forgalma átlagosan 2,81-szerese az éwégi betétállománynak, (a legmagasabb érték 3,4 a legalacsonyabb 2,45), a KAS esetében ez az érték átlagosan 2,3 (legmagasabb 2,91, legalacsonyabb 1,85). A különbség 1842 után átlagosan 0,645, a szélső értékek 1,35 1844-ben és 0,12 1845-ben. Bár az adatok nem abszolutizálhatóak, mégis a HAS esetében a betétek illetve a kihelyezések forgása gyorsabb volt, mint a KAS üzletmenetében. Ami valószínűsíti, hogy a HAS hitelei hamarabb megtérültek, de betétei átlagos tartama is rövidebb lehetett4 6 . A másik feltűnő különbség a betétek és a hitelek összegének egymáshoz viszonyított alakulásában figyelhető meg. Míg a KAS esetében a hitelek összege szigorúan lépést tart a betétekével, (ami érthető, hiszen ez volt a hitelezésre fordítható forrás), addig a HAS esetében 1845-től fokozatosan elszakad egymástól a két érték, és 1847-ben a betétek összege 90 000 forinttal meghaladja a hitelekét. Vagyis míg a KAS minden forrását hitelezésre használta, addig a HAS másfajta eszközökkel is rendelkezett. Vagy megfordítva: míg a KAS forrásbevonását korlátozta a kihelyezhető hitelek mennyisége, addig a HAS esetében ez a korlát kevésbé volt erős. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a két intézet fejlődési pályája közti különbség kialakulásában szerepet játszott, hogy a KAS a gyakorlatban hosszabb lejáratú hiteleket nyújtott, mint a HAS. Ez pedig gyengítette a forrásbevonási képességét, hiszen kénytelen volt egyensúlyt tartani a hitelek várható lejárata és a betétek várható visszafizetése közt. Ehhez járult még, hogy míg a KAS üzletmenetében a források elhelyezése kizárólag a hitelezéshez kötődött, addig a HAS más megoldásokat is alkalmazott.4 7 A fentieket alátámasztják a közgyűlési beszámolók, melyekből kibontakozik a két vezetőség üzleti filozófiájának különbsége is. A KAS 1843-i közgyűlésén Kari Myß kifejtette: az előző évi nyereség alacsony voltát az okozta, hogy a második félévben sok betét hevert kihelyezetlenül a takarékpénztárban, mivel „a korábbi 45 A mérlegfőösszeg helyett a betéteket voltam kénytelen használni, mivel csak így vethető össze a KAS és a HAS adatsora. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy mivel a források közt a betétek szinte kizárólagosak, teljesen jogos ez a fajta számítás. 46 Erre már a kortársak is felfigyeltek és megpróbálták megmagyarázni. A Brassói Kereskedelmi- és Iparkamara 1851-es jelentésében említi, hogy a HAS összességében kétszer annyi üzletet köt, mint brassói társa. Ennek okát abban látja, hogy Brassó elsősorban kerekedőváros, míg Nagyszebenben inkább az ingatlantulajdon dominál. Ez a magyarázat azonban nem számol sem azzal, hogy - amint látni fogjuk - a takarékpénztárak hitelei főként városi ingatlanokra kerültek betáblázásra, és az ingatlanok értékkülönbsége, mely meghatározta az elhelyezhető összeget, nem lehetett jelentős, sem azzal, hogy a hiteleket nem elsősorban a kereslet korlátozta, (sőt a HAS esetében haladta meg jelentősen a betétállomány a hitelállományt), hanem a gyűjtött források mennyisége. Vö. Bericht 1851. 16. 47 Elsősorban állampapírokról volt szó, melyektől 1848 napjaiban meg kellett válni, hogy az intézet fizetőképes maradjon. Vö. Bericht 1851. 16.
