Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1274 EGRY GÁBOR évek tapasztalatai alapján ősszel volt a legnagyobb a hitelkereslet és a betétek a leggyakrabban akkor voltak igénybe véve, ezért nyáron minden betétet elfogadtak korlátozás nélkül. De ősszel elmaradt a hitelkereslet és a betétek visszafizetése."48 Két évvel később Lange a közgyűlésen tartott beszédében kifejtette, hogy már 1836-ban voltak akik attól féltek, hogy a betéteket nem tudják a megkívánt biztosíték ellenében kihelyezni. A félelem nem volt alaptalan, mivel számos alkalommal kellett a kisbetétekre korlátozni a betételfogadást.49 Végül a HAS közgyűlésén 1845 február 9-én néhányan javasolták, hogy a gyors növekedést a KAS mintájára fogják vissza a betétek korlátozásával.5 0 Ez is mutatja, hogy a KAS konzervatív és elsősorban a biztonságra törekvő üzletpolitikát folytatott, melyben a növekedés nem szerepelt kiemelt helyen. A HAS vezetése kockázatvállalóbbnak bizonyult. A már említett 1845-ös közgyűlés eseményei mutatják, hogy a HAS nem kívánta igénybe venni a betétkorlátozás eszközét a források és eszközök összhangjának megteremtéséhez. A közgyűlésen Herbert azzal érvelt, hogy az új betétek és a törlesztőrészletek, (ez utóbbiak meghaladták a 92 000 forintot), elegendőek a követelések kielégítésére. Emellett véleménye szerint még korántsem merült ki a megfelelően fedezett hitelek nyújtásának lehetősége.5 1 Mindenesetre a források elhelyezésére a közgyűlés időről időre engedélyezte nemesfémek vásárlását. Ennek volumenét jelzi, hogy az 1846. első félévi mérleg és eredmény-kimutatás szerint ebben az időszakban eladtak 18 501 forint értékű nemesfémet és vettek 53 958 forint 31 krajcár értékben. A mérlegben pedig 56 794 forint 48,5 krajcár értékben mutatták azt ki.5 2 Mindez jelzi, hogy a HAS a KAS üzleti filozófiájához képest előnyben részesítette a dinamikus növekedést. Ugyanakkor ezt megfelelően biztos alapokra kívánta építeni, ezért ideiglenesen szabad forrásainak lekötésére a teljesen biztosnak tekintett nemesfém üzletet választotta és nem próbálkozott enyhébb feltételekkel, vagy esetleg váltókra kölcsönt nyújtani. A források A működés aggregált mutatói után nem érdektelen a mérleg két oldalának vizsgálata sem. A rendelkezésemre álló adatok nem teszik ugyan lehetővé a teljeskörű elemzést, mégis analízisük, különösen a betétek esetében, hozzájárulhat az intézetek működésének megértéséhez. Mindezek mellett az adatok nagyobbik része a KAS működésére vonatkozik, így a következőkben a HAS csak kisebb mértékben kerül elemzésre. A két intézet legfőbb forrását a takarékbetétek képezték. A mérlegben ugyan forrásként jelent meg a tartaléktőke is, de ennek aránya elenyésző a betétekhez képest, bár a tudatos tartalékolás nyomán folyamatosan emelkedik. A KAS esetében 0,95 százalékról 2,5 százalékra, a HAS mérlegében 1 százalékról 1,7 48 Tudósítás a közgyűlésről, SW 1843. 13. febr. 12. 49 Tudósítás a közgyűlésről, SW 1845. 13 febr. 13. 50 Tudósítás a közgyűlésről, SB 1845. 13. febr. 14. ill. Die Hermannstädter Sparkasse, SB 1845. 58. júl. 25. A javaslatot elvetették. 51 Tudósítás a közgyűlésről, SB 1845. 13. febr 14. 52 Tudósítás a félévi közgyűlésről, SB 1846. 60. júl. 25. ill. bericht 1851. 16.
