Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1272 EGRY GÁBOR A HAS működésének legfontosabb adatai 1841-1847 С. M. Betétek Kölcsönök Forgalom Tartalék Nyereség Adományok 1842 66866Í1 36 kr 64136 fl 20 kr 189155 fl 5 kr 735 fl 53 kr 981 fl 10 kr 0 1843 236325 fl 49 kr 215629 fl 20 kr 653611 fl 2 kr 2549 fl 56 kr 3818 fl 52 kr 867 fl 1 kr 1844 356701 fl 20 kr 361417 fl 58 kr 1215235 fl 59 kr 5186 fl 4 kr 5029 fl 12 kr 1357 fl 18 kr 1845 573082 fl 16 kr 544544 fl 44 kr 1436810 fl 43 kr 8417 fl 29 kr 6078 fl 13 kr 1519 fl 33 kr 1846 719458 fl 58 kr 689514 fl 54 kr 2205119 fl 55 kr 12883 fl 26 kr 8293 fl 19 kr 2077 fl 19 kr 1847 995786 fl 18 kr 867824 fl 6 kr 2563245 fl 18 kr 16940 fl 17 kr 8008 fl 35 kr 2019 fl 44 kr fl: florenus; kr: krajcár Forrás: Carl Wolff (szerk): Geschichte der Hermannstädter Allgemeine Sparkasse während der ersten fünfzig Jahren ihres Bestandes 1841-1891. Hermannstadt 1891. ill. Bericht 1851. Az adatok alapján egyértelmű, hogy míg a HAS rendkívül dinamikus fejlődési pályára állt, addig a KAS esetében ugyanez visszafogottabb volt. A HAS betéteinek átlagos növekedése 185780 forint, míg a KAS esetében ez csak 39334 forint és a legjobb 6 év átlaga is csak 49808,83 forint. Míg a HAS esetében egyik évről a másikra 276328 forint a legmagasabb növekedés, addig a KAS-nál ez csak 69771 és ennek majdnem kétszerese a HAS legalacsonyabb éves növekménye is. Bár az előző évihez képest százalékban kifejezett növekedés mutat hasonlóságokat, így magas kezdeti értékek után jelentősen csökken, feltűnő, hogy míg a KAS ügyfeleinek száma és betéteinek értéke csak lassan nő, a HAS esetében robbanászerű a kezdet. 1842 végi 602 betétesük és évközi 683 betétük valamint a betétek összege meghaladja a KAS 1838-i adatait is. 1843-ban (tehát alig több mint két évvel a HAS indulása után!) nagyjából azonos méretű a két intézmény, és 1847-re a HAS immár kb. kétszer akkora, mint közben szintén erőteljesen növekvő brassói társa. Mindkét takarékpénztárról elmondható, hogy jelentős intézetté vált, amit jól mutat összevetésük a magyarországi takarékpénztárakkal. 1846 végén a magyarországi takarékpénztárak közül csak a Pesti Első Hazai 4 056 942 forintos, a pozsonyi 2 112 112 forintos, és a soproni 1 096 567 forintos mérlegfőösszege haladta meg a két szász pénzintézetét. Az utánuk következő eperjesi takarékpénztárnak, melyet 1845-ben alapítottak és fejlődési dinamikája még a HAS-ét is meghaladta, csak 304 643 forint volt a vagyona. De például az 1841-ben alapított aradi takarékpénztár csak 102 902 forintos mérlegfőösszeget mondhatott magáénak.4 3 Két okból is figyelemre méltó a sorrend. Először általánosságban fontos, hogy miközben a kortársak a hitel hiányát milyen magától értetődően emlegetik, közben a takarékpénztárak jelentős összeget gyűjtöttek össze és helyeztek ki. Ezek közül külön kiemelkedik a Magyarországnál elmaradottabb Erdély4 4 két takarékpénztára is, mivel komoly eredményeiket szigorú és visszafogott kamatpolitika mellett érték el. Míg a magyarországi intézetek, mint már említettem, négy százaléknál jelentősen magasabb kamatot kínáltak a betétekre, addig a HAS és a KAS szigorúan kitartott statutumai és az alacsony kamatok mellett, és így sikerült a vázolt fejlődést megvalósítaniuk. 43 Vó. PeZ 1847. máj. 6. A további lista: miskolci tkp. 278 039 fl, pécsi tkp. 216 203 fl, veszprémi tkp. 169 119 fl, budai tkp. 110177 fl, aradi 102 902 fl, debreceni 101 896 fl, szekszárdi 66 000 fl, nagyváradi 30 OOOfl. 44 Itt Erdély alatt a történeti Erdélyt értem, az ekkor a Magyar Királysághoz tartozó Arad és Nagyvárad takarékpénztárait a magyarországi intézetek közé soroltam.
