Századok – 2002

Történeti irodalom - Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia (Ism.: A. Sajti Enikő) V/1229

TÖRTÉNETI IRODALOM 1229 Hitler-Sztálin, Roosevelt-Churcill, Mussolini-Franco vagy Mao Ce-tung-Titç. Az egyes biográfiákat az adott téma legkiválóbb magyar szakértői jegyzik. Ebben a sorozatban jelent meg, párba állítva, Horváth Gyula Perón és Anderle Ádám Che Guevara életrajza, azaz — Anderle kifejezéseit alkalmazva — a latin-amerikai politikai égbolt állócsillagának és üstökösének története. A szerzők tapasztalt kutatók, akik biztos kézzel vázolják fel a hátteret, a korabeli argentin, illetve dél-amerikai viszonyokat. A feladaton személyes érdeklődési körüknek, illetve a témájuk szabta igényeknek megfelelően osztoznak. Ismétlés nincs, de minden fontosat megtudunk. Míg Horváth történeti visszatekintés keretében foglalkozik pl. az argentin gazdaság kérdéseivel, vagy a pozitivizmus hatásáról, a populizmus mibenlétéről, a hadsereg szerepéről, a 60-as évek baloldali, városi gerilláiról beszél, addig Anderle az USA latin-amerikai jelenlétét, az 50-es évek második felének népmozgalmait ismerteti. Témájából adódóan ezek közül a kubai forradalomra koncentrál, ott van Fidel Castro személyiségrajza, a kubai-szovjet viszony, sőt a kubai-magyar viszony is, ráadásul levéltári források tükrében. Az érzékletesen bemutatott latin-amerikai háttérből pedig kiválik a két központi figura. A hozzájuk tartozó nők, sok érdekes történet. Perón, az erős fizikumú katona, aki — pályája elején diplomataként, majd száműzetése során — látszólag mindenütt otthon van, mégis végzetesen Argentínához láncolva. Che Guevara, az asztmás, különc intellektuel, aki bárhová vetődik is, ízig-vérig argentin marad, s végzetesen eszméihez láncolva. A szerzők jól ismerik a peronizmusra illetve Che Guevara életére vonatkozó szakirodalmat. Szintézisükben kritikával építkeznek belőle, és kirajzolódik saját Perón-, illetve Guevara-képük. E két máig ható latin-amerikai politikus élete, célkitűzéseik, gondolataik jó néhány vonása hasonló, ám személyiségükben mégis markáns különbséget fedezhetünk fel, amit Anderle a következőképpen világít meg: „Perón... a vezérelhivatottság jegyeit, alapvetően tehát politikai-politikusi személyiségjegyeket mutat, erős hatalomigénnyel és -tudattal. Guevara ezzel szemben inkább az értelmiségi-miszszionáriusi elhivatottságot példázza, sosem törekedett az Első szerepére..." (339. o.) A kötetet nemcsak azért tartom igen szerencsésnek, mind témaválasztásában, mind kidolgozásában, mert kellően intellektuális, egyben kellően olvasmányos, hanem azért is, mert hatásosan alátámasztja azt a tényt, hogy e két kultusz övezte személyiségnek, Juan Domingo Perónnak és Ernesto Che Guevarának helye van a 20. század jelentős politikusainak palettáján. Tetteik vagy mítoszuk alapján. Egy róluk szóló jó könyv pedig tovább erősítheti a magyar Latin-Amerika kutatás tudományos súlyát és népszerűségét a nagyközönség körében. Szilágyi Ágnes Judit Juhász József \S VOLT EGYSZER EGY JUGOSZLÁVIA A délszláv állam története Aula, Budapest, 1999. 376 o. Ha mondjuk egy évtizede az érdeklődő olvasó azzal a szándékkal tért be egy hazai könyvesboltba, hogy valamely európai, vagy bármely más ország történetét szeretné megvásárolni, meglehetősen lehangoló kép, szegényes kínálat fogadta. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. Feltételezett olvasónk (szerencsére) a bőség zavarával küszködik. A kiadók egymást túllicitálva kínálják a szebbnél szebb kivitelű, belső tartalmukat tekintve azonban nagyon is egyenetlen színvonalű, külföldi és hazai szerzők tollából származó kézikönyveiket, tankönyvnek szánt kiadványaikat. Talán e bőség miatt maradt más sorozatokkal együtt meglehetősen visszhangtalan a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Auia Kiadója által indított 20. századi országtörténeti sorozat, amelyet nyilván elsősorban egyetemistáknak szántak. Bevalljuk, hogy egyéb információk híján, kizárólag a már megjelent kötetek alapján nem tudjuk rekonstruálni a kiadó eredeti koncepcióját, inkább csak sejtjük, hogy a század elmúltával egy valóságos hiányt igyekeztek pótolni egy-egy modern (?) szemléletű Ausztrália, Albánia, Románia stb. történetének kiadásával. A recenzens pillanatnyilag arra sem tud vállalkozni, hogy szakmailag minősítse a sorozat eddig megjelent valamennyi kötetét, megjegyzéseink kizárólag egyetlen kötetre, a Juhász József által írt Jugoszlávia történetére vonatkoznak. A könyv a sorozat egyik telitalálata. Nemcsak azért, mert a vizsgált ország a mögöttünk lévő 20. század egyik tipikus szülötte, vagy mert az őt létrehozó századdal csaknem egy időben