Századok – 2002

Történeti irodalom - A magyar Latin-Amerika kutatás eredményei (1999–2000) (Ism.: Szilágyi Ágnes Judit) V/1226

1228 TÖRTÉNETI IRODALOM 1228 „titkos" és „bizalmas" haditengerészeti aktáit.) Ezek feltárása és elemzése, a kötet egyik nagy érdeme, és több eddig kevésbé hangsúlyozott probléma alaposabb megvilágításához vagy teljesen újnak számító tudományos eredményekhez vezetett. Fischer az európai fél szemszögéből indítja a német-chilei kapcsolatok bemutatását. Könyve első fejezetében az 1905-ös Behncke-memorandumot elemzi, melyről megállapítja: ,,Németország I. világháború előtti Chile-politikája fő vonalaiban — Behncke kapitánynak — aki a 20-as években a Reichsmarine admirálisa lett — alapos helyzetelemzésére, javaslataira épült." (17. o.) A vilmosi külpolitika kiemelten, első számú partnereként kezelte Chilét a latin-amerikai országok között, és „Chile biztos támaszul, sőt ugródeszkául szolgált a német (katonai) befolyás szubkontinentális dimenzióba történő kiterjesztéséhez." (XII. o.) A könyv második fejezetének középpontjában Chile, mint a „tanítómesterré" lett tanítvány került. Fischer szerint a chilei hadsereg nagy presztízsre tett szert bel- és külföldön egyaránt. „Chilének az I. világháború előtt nem csupán a salétrom volt a fő exportcikke, hanem a hadtudomány is, mely hatását tekintve mindmáig ható következményekkel járt." (XIII. o.) A Karibi-medence országaiba elsősorban a fenyegetően erősödő USA befolyás, a geopolitikai függés ellensúlyozása miatt került sor a haderő modernizálására. „A századfordulótól európai hatalmak katonai misszióit szerződtetni e térségben azonban már komoly nagyhatalmi konfliktusokat eredményezett volna, ezért a közép-amerikai kormányok előtt egyedüli lehetőség csak Chile maradt." (154. o.) — írja Fischer és nagyobb teret szentel az egyik chilei (német) katonai befolyás alatt álló ország, Kolumbia hadserege átalakításának, „chilenizálásának-germanizálásának ". A harmadik fejezet fókuszában az a változás illetve annak következményei állnak, melynek eredményeképpen „Dél-Amerika britjeiből" „Dél-Amerika poroszai" lettek a chilei tengerészek. (46. o.) Az angol, az amerikai és a német rivalizálás Fischer szerint befolyásolta azt a döntést is, miszerint az USA éppen az antant oldalán lépett hadba. ,Дг I. világháború előtti német flottapolitika Latin-Amerikában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy meghatározó észak-amerikai érdekcsoportok, különösen az US NAVY tisztikara, bizalmatlanul, sőt ellenségesen tekintett a vilmosi Németország latin-amerikai ambícióira." (XV o.) A könyv negyedik fejezete az olvasót az 1920-as évek Chiléjébe vezeti, ahol a németek nemcsak visszanyerték, hanem meg is erősítették hagyományos befolyásukat. Fischer szerint többek között úgy, hogy hatásos és közvetlen módon, igen jelentős mértékben vettek részt a csendőrség, a Cuerpo de Carabineros de Chile felállításában. Bár ezt csak féllegálisan, a színfalak mögött tehették a versailles-i szerződés rendelkezései miatt. A szerző megállapítása újdonságot jelent a testület történetének kutatásában, hiszen korábban kizárólag az olasz példa hatását tartották számon a chilei csendőrséggel kapcsolatban. Fischer, Ferenc: El modelo militar prusiano у las Fuerzas Armadas de Chile 1885-1945. [A porosz katonai modell és a chilei hadsereg 1885-1945.] University Press, Pécs, 1999. 280. o. Fischer Ferenc magyarként szerencsésnek mondja magát, hiszen lehetősége volt arra, hogy mindkét, a hidegháború által egymás kutatói elől elzárt Németország levéltáraiban dolgozhasson. (5. о.) E spanyol nyelvű tanulmánykötete is ezekre a kutatásokra épül. A benne közölt 15 írás egy hosszú, a 70-es évek végén induló kutatási folyamat állomásait jelzi. A tanulmányok között ott vannak az adott témáról való gondolkodás olyan rendkívül érdekes termékei is, mint például az, mely a hadsereg és a politika viszonyát vizsgálja Latin-Amerika történetében (Desde los conquistadores hasta los caudillos ILa violencia, la cultura política y el papel politico de las fuerzas armadas en la história hispano-americana/); vagy amely az 1898-as spanyol-amerikai háború német visszhangjával foglalkozik (La Guerra hispano-norteamericana a través de los libros de textos de história alemanes de la época (1900-1918); vagy az, mely a katolikus egyház, a szabadkőművesség és a hadsereg szerepét elemzi a 20. század első évtizedeinek chilei közéletében (Iglesia, Masonería y Fuerzas Armadas en las luchas sociopolíticas de las primeiras décadas del siglo XX en Chile); vagy az, mely az Egyesült Államok II. világháború utáni Latin-Amerika politikájával foglalkozik (La política militar de Estados Unidos hacia América Latina durante y después de la II Guerra Mundial). A kötet egyik legnagyobb értéke talán éppen ez a színes szerkesztés, mely nem hagy ugyan kétséget afelől, hogy egy céltudatos kutatás eredményeit tárja fel, de több irányba nyit teret a továbbgondolkodásnak. Horváth Gyula: Perón. Änderte Adám: Che Guevara Pannonica Kiadó, Budapest, 2000. 343 o. Plutarkhosz óta ismerjük a párhuzamos életrajzok nyújtotta szellemi izgalmat. Ezt a régi történetírói leleményt eleveníti fel „fekete-fehér" könyvsorozatával a budapesti Pannonica Könyvkiadó. A 20. századi történelem olyan meghatározó személyiségeinek életrajzát adja közre, mint