Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
1136 KOVÁCS ZOLTÁN ANDRÁS A karhatalmi osztag — hivatalos nevén Rohamszázad — századerejű volt, négy szakaszból állott, szakaszonként 25-30 fővel (összesen tehát 100-120 fővel). Tagjaik számára külön jelvényt rendszeresítettek „NSZK - Roham század" felirattal.2 3 Az NSZ tiszti állományának nagy része személyes ismeretségek alapján, de hivatalosan vezénylések űtján került a szervezethez, s többségük már régóta teljesített szolgálatot a csendőrségnél. A nyilas vezetés szemében politikailag megbízható, ugyanakkor szakmailag is kompetens „régi emberek" többségét Orendy maga köré gyűjtötte, s — általában az illető előzetes beleegyezésével — a Honvédelmi Minisztérium útján áthelyeztette az NSZ-hez. A középvezetők tehát mind tapasztalt, többszörösen kitüntetett csendőrök voltak, Csergő Endre százados például 1944. április 27-én még kormányzói dicséretben is részesült, 1943-ban a ,ßäcskäban a kommunisták, katonaszökevények és partizánok felkutatása és üldözése terén felmutatott kiváló és eredményes teljesítményéért. "24 1944. november 20-án Vajna belügyminiszter (30.762/Res. XX.-1944. sz.) rendeletével az NSZ-t önálló csapattestté szervezte át,2 5 ami újabb lépést jelentett a testület önállóságának hangsúlyozása s egy, a Tábori Biztonsági Szolgálathoz hasonló intézmény kialakítása felé.26 Amikor 1944. november 25-én államfői/nemzetvezetői rendelet hatalmazta fel a belügyminisztert, hogy a BM keretében létrehozza a Fegyveres Nemzetszolgálatot, Vajna úgy intézkedett, hogy a nemzetszolgálat alkalmazásáról az NSZ < parancsnoka dönthessen.2 7 Ezáltal a Nemzeti Számonkérés szervezete nyomozásaihoz szinte korlátlan és — nyilas pártállami szempontból — megbízható kar-, hatalmi forrásokhoz jutott. 1944. november végén az NSZ nyomozó osztályát egy újabb alosztállyal bővítették, amelynek feladata a kiemelt köztörvényes bűncselekmények (nagy érté- 1 kű lopások, brutálisan elkövetett gyilkosságok stb.) nyomozása volt. A közönséges , bűncselekmények és hivatalos visszaélések alosztálya működéséről nincsenek adataink. Vezetésével Szabó Miklós csendőr zászlóst bízták meg.2 8 December elején két újabb osztály szervezését kezdték meg, a már meglevő nyomozóosztályon és karhatalmi osztagon felül. A felderítő osztály feladata polgári vonalon az egész ország területén „B" (bizalmi) hálózat kiépítése, majd az ügynökökön keresztül szerzett információk továbbítása volt a nyomozóosztály megfelelő alosztályaihoz, amelyek aztán a nyílt nyomozásokat lefolytathatták. Mivel az osztály zömében a nyilas párt embereiből állt, Orendy úgy tervezte, hogy a párt helyi szervezeteit használja fel az ország egész területét behálózó felderítő szervezet létrehozásánál. Az osztály élére ezért nem csendőr- vagy katonatisztet, hanem Kovarcz Emil javaslatára Réti Imre pártfunkcionáriust nevezték ki. Réti kinevezése ellenére a nyilas párt helyi szervezetei 23 Szakály 2000. 117-118. és 138. 24 Honvédségi Közlöny. (1944. évf. / 23. sz.) 419. 25 MOL K-164/1. 18. 26 Szakály 2000. 103. 27 Lexikon 108. 28 TH A-1114. 7.
