Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
A NEMZETI SZÁMONKÉRÉS SZERVEZETE 1137 nem tudtak (vagy nem akartak) kellőképpen együttműködni az NSZ vezetésével, így gyakorlatilag sohasem sikerült hatékony „B"-hálózatot kialakítaniuk.2 9 A felderítő osztállyal párhuzamosan kezdték meg a műszaki felderítő osztály felállítását is. Feladata a rejtett nyomozásokhoz szükséges technikai eszközök (rádióforgalom- és telefonlehallgatások) biztosítása volt. A csoport vezetésére Hídvégi István detektívfelügyelőt kérték fel, aki korábban a kormányzóságon működött titkos rádióállomásnál teljesített szolgálatot. A műszaki felderítő osztály állománya főleg a budapesti rendőrfőkapitányság személyzetéből tevődött össze.3 0 November közepére a Naphegy téri „laktanya" kevésnek bizonyult a szerveződő részlegek és — elegendő fogda híján — a gyanúsítottak befogadására. O-rendy ezért megállapodott Dominich Vilmos hadbíró őrnaggyal, hogy a számonkérő szervezet parancsnoksága, valamint a Radó százados vezette katonai alosztály áthelyezi állomáshelyét a Margit körúti fogház épületébe. A legfőbb vezetők — Orendy, Könczey és Karabélyos — hely hiányában csak egy közös helyiséget kaptak. III. Az első politikai nyomozások (1944. október 19. - december 24.) Az nyomozások első szakasza főleg az október 15-i kiugrási kísérlet során kompromittálódott katonatisztek ellen irányult, majd a hangsúly fokozatosan a magyar ellenállás csoportjainak a felderítésére helyeződött át. 1944. október 19-én (!) a dr. Radó csendőr százados vezette katonai részleg letartóztatta Csizmarek Mátyásnét. Az asszony bizalmas kapcsolatban állt Miklós Bélával, az 1. magyar hadsereg parancsnokával, aki a kormányzó proklamációját követően felvette a kapcsolatot a szovjet csapatokkal. Radóék feladata az volt, hogy derítsék fel a későbbi miniszterelnök átállásának pontos körülményeit. Minden bizonnyal Csizmarek Mátyásné volt — az akkor még hivatalosan nem is létező — NSZ első letartóztatottja.3 1 Az NSZ tevékenysége során minden szükséges információt megkapott a Magyarországra kihelyezett német biztonsági szolgálatoktól. Nem egy esetben a német SD (Sicherheitsdienst — Biztonsági Szolgálat) és Gestapo (Geheime Staatspolizei — Titkos Államrendőrség) emberei közvetlenül is beavatkoztak az eljárásokba. A felderítésekhez szükséges operatív adatok ugyanakkor az — immáron német-nyilas „zsákmányul" esett — Államvédelmi Központban, valamint a VKF/2-nél is megvoltak. Az ellenállás csoportjaival szembeni első sikerét az NSZ a Füijes-Nagy csoport letartóztatásával érte el. A Ludovikán szervezkedő néhány tiszt, dr. Fürjes Sándor alezredes vezetésével Budapest műemlékeit és hídjait akarta megkímélni a háború pusztításaitól. Miután 1944. november 4-én a Margit híd Pest felé eső oldala — valószínűleg emberi mulasztás miatt — felrobbant, Füijesék egy memorandumot juttattak el a magyar vezérkarhoz. A hidak megóvásának szándéka azonban — a háborús viszonyok közepette — egyet jelentett a katonai célok sza-29 TH V-96915/1. 420. 30 TH A-1114. 7., valamint V-96915/1. 421. 31 TH V-96915/1. 64.
