Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
A NEMZETI SZÁMONKÉRÉS SZERVEZETE 1133 szállásmesterénél felállított törzsszázad parancsnoka lett. Bevonulása előtt Orendy megállapodott Vajnával, hogy a nyilas párt hatalomra kerülése esetén azonnal útba indul Budapest felé. 1944. október 17-én délelőtt ennek értelmében Orendy ezredest már a Belügyminisztériumban fogadta a tárca új vezetője, Vájna Gábor. A megbeszéléseken Orendy régi ismerőse Láday István csendőr ezredes6 is részt vett, aki azonnali hatállyal átvette az államtitkári teendőket, míg Orendy szolgálati beosztása egyelőre tisztázatlan maradt. Vajna átmenetileg a BM-ben végrehajtandó személycserék előkészítésével bízta meg, majd néhány nap elteltével utasítást adott a számonkérő különítmény megbeszéltek szerinti felállítására. Az NSZ létrehozását az új belügyminiszter a következőképpen indokolta: „Tekintettel a [...] súlyos katonai helyzetre és az időkre [sic!], szükségessé vált egy egészen speciális biztonsági szervet létesíteni, amely magas politikusok, sőt ha kell katonák ellen is nyomozást tudjon lefolytatni, őrizetbe vételt tudjon eszközölni,"7 Később a honvédelmi miniszter helyettese, Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy adta meg az NSZ-nek azt a felhatalmazást, amelynek értelmében a honvédelmi miniszter előzetes engedélye nélkül a szervezet nyomozói tényleges katonatisztek ellen is eljárást folytathattak.8 A belügyminiszteri utasításnak eleget téve Orendy néhány napon belül véglegesítette, majd írásban benyújtotta az ún. számonkérő szervezettel kapcsolatos elképzeléseit. Eszerint a nyomozócsoport mindösssze 2-3 tisztből, valamint 50 főnyi csendőrlegénységből állt volna, de kiegészülve egy pártvonalon futó felderítő részleggel és egy műszaki alosztállyal is. Az NSZ felállításával kapcsolatos intézkedésekről Orendy Láday államtitkárnak referált, aki továbbította azokat a belügyminiszter, illetve rajta keresztül a nemzetvezető felé. Elképzeléseiket Szálasi Ferenc államfő („nemzetvezető") jóváhagyta, de sokkal szélesebb nyomozati jogkört és ennek megfelelően nagyobb létszámú testületet akart.9 A Nemzeti Számonkérés szervezete intézményi működését — rendeleti felhatalmazások és szabályok nélkül — már október végén, valószínűleg 18-20. között (egyes adatok szerint 26-án1 0 ) megkezdte. Szálasi hivatalos felállítási utasítása csak néhány nappal később, 1944. november l-jén látott napvilágot. A nemzetvezetői rendelet értelmében a számonkérő szervezet feladata alá tartozott „mindazon bűncselekmények felderítése, nyomozása és az igazságszolgáltatás elé állítása, amelyek a Hungarista állam érdekei t [kiemelés az eredetiben: 6 Láday István (Dicsőszentmárton, 1897. április 15. - Budapest, 1947. január 18.) 1923-tól teljesített szolgálatot a Magyar Királyi Csendőrségnél. 1933-ban átvette a székesfehérvári csendőr nyomozó-alosztály parancsnokságát, ahol a helyettese Orendy Norbert volt, s Vajna Gábor révén együtt kerültek közel a nyilas mozgalomhoz. 1942. október 30-i rendfokozattal ezredes. 1944. augusztusától a magyar 2. hadsereg tábori rendészeti előadója. 1944. október 17.-vel a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Véleményem szerint a nyilas vezetés szemében Orendy mellett Láday tűnhetett még alkalmasnak a Nemzeti Számonkérés szervezete vezetésére, mivel személyi kapcsolatrendszerük, politikai nézeteik azonosak voltak, felkészültségük is hasonló volt. Ládayt kiadatását követően, 1947. június 17-én a budapesti népbíróság halálra ítélte, az ítéletet végrehajtották. 7 Karsai Élek-Karsai László [szerk.J: A Szálasi per. (Budapest, 1988.\ 430. 8 A rendelet eredetije ezidáig nem került elő. Létezéséről a Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának egy, 1946. február 14-i jelentéséből következtethetünk. (L. TH V-96915/1. 10.) 9 TH V-96915/1. 223. 10 Teleki Eva: Nyilas uralom Magyarországon. (Budapest, 1974.) 122.
