Századok – 2002
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Bethlen István miniszterelnök bizalmas körlevele a főispánokhoz 1922 szeptemberében V/1115
BETHLEN ISTVÁN MINISZTERELNÖK KÖRLEVELE 1117 megélénkült, bomlasztónak ítélt agitációjától, amely — jóllehet a hazai kommunista párt 1921. március 16. óta törvényileg illegalitásba van szorítva,6 az ország határain túlról kommunista és nemzetközi szocialista támogatást élvez. Országosan széleskörű központi tájékozódás (információszerzés) és tájékoztatás (propaganda) megszervezése a körlevél által hangsúlyozott cél, amelynek érdekében különösen ott, ahol nem kormánypárti, hanem ellenzéki lett a képviselő, a megyék élén álló főispánok, mint a kormány bizalmi emberei, fokozottan kell, hogy igénybe vegyék az Egységes Párt kiépítendő megyei, járási, községi szervezeteinek vagy legalábbis a párt mindenütt beállítandó bizalmi embereinek segítségét. Mi olvasható ezzel szemben Nemes Dezső tanulmányában Bethlen e körlevelével kapcsolatban? Az, hogy Bethlen „fasiszta miniszterelnök", aki e körlevelének tanúsága szerint fasiszta magyar szervezetek széles skálájára támaszkodva akarta elérni fő célját, egy magyar fasiszta tömegpárt megvalósítását, amely a Magyarországon ekkor már meglévő fasizmusnál „totálisabb jellegű fasiszta rendszer" kiépítését tűzte volna célul, amelyben az Egységes Párt „egy totális jellegű fasiszta diktatúra pártjának a szerepét tölthette volna be" Magyarországon. Teljesen irreális fantazmagória annak feltételezése, hogy a Bethlen körlevele kibocsátása időpontjában még hatalomra sem került, s totális diktatúra megvalósításához ezután is csak évek múltán eljutó olasz fasiszta párt inspirációjának valós szerepe lehetett a Bethlennek tulajdonított efféle törekvésekben.7 A körlevél szövege abszolút semmi támpontot nem nyújt ehhez. Egyetlen szó sem esik benne fasizmusról, totalitásról, egypárti-egységespárti-diktatúráról, hanem keresztény-nemzeti elvek — hangsúlyozottan konzervatív alapról történő — hatékony propagálásának szükségességéről, amely a központi kormányzat és a vármegyei törvényhatóságok ezirányú törekvései összhangját biztosítja, megszervezve egyfelől a rendszeres és részletes, sokoldalúan differenciált tájékozódást az ország lakosságának tényleges viszonyairól, problémáiról, hangulatáról, másfelől az így szerzett információk birtokában a kormánypolitika és a kormánypárt propagandája olyképpen alakítását, hogy az szociális érzékről téve tanúságot különösen a Bethlen által is szó szerint kizsákmányoltnak mondott mezőgazdasági és földmunkás tömegek nagyon súlyosnak elismert helyzete tekintetében, a számításba vett országos és helyi szervezetek aktív közreműködésével vezethesse le azokat a feszültségeket, amelyeket különben nem kívánatos agitáció használhat fel zavarkeltésre, bomlasztásra. Az ilyen törekvésekkel szemben a körlevél nagyon is szükségesnek tartja ugyan a fokozott éberséget, a bizalmas megfigyelést, a határozott, — ha kell, rendőri, közbiztonsági — fellépést, a hangsúlyt mégis a lakosság minden rétege megnyerésének előmozdítására teszi. Az csak félreértés lehet, ha valaki a fasisztának tekintett Egységes Párt tömegpárttá szervezését olvassa ki a körlevélnek „a törvényhatóság minden lakosának megnyerése a párt részére" szavakkal megfogalmazott célkitűzéséből, hiszen nem a pártba tagként való tömeges beszervezésükről volt szó, hanem a párttal szimpatizálók felsorakoztatásáról — a lakosság minden rétegéből, — ami nemcsak választások idején 6 Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről hozott 1921. évi 3. tc. révén. 7 Az olasz fasiszta párt 1921. november 7-én alakult; vezérét, Mussolinit, Bethlen 1922. szeptember 16-i körlevele kiadása idején még 6 hét választotta el október 31-i hatalomra jutásától, s attól fogva is még évek teltek el, míg a fasiszta rendszer — 1926/27-ben — totálissá vált Olaszországban.
