Századok – 2002

Közlemények - Tilkovszky Loránt: Bethlen István miniszterelnök bizalmas körlevele a főispánokhoz 1922 szeptemberében V/1115

1116 TILKOVSZKY LÓRÁNT sokkal, annál is inkább alapul szolgálhat félremagyarázásokhoz és belemagyarázásokhoz, mert egyáltalán nem jelzi a körlevél olyan — terjedelmileg sem lebecsülhető, érdemileg pedig különösen jelentős — szövegrészei ismertetésének úgyszólván teljes elsikkadását a tartalmi kivonatban, amelyek alapján reálisabban lett volna megítélhető, mi volt a valóságos célja a miniszterelnök körlevelének. A cím — „A fasiszta rendszer viszonylagos politikai megszilárdítása. Kísérletek az Egységes Párt szervezeteinek kiépítésére", — amely alá a tényleges dokumentumközlést aligha helyettesíthető tartalmi ismertetést sorolták a tematikai csoportosítás módszerét is alkalmazó kiadványsorozat e kötetében, már sejtet valamit abból, — amit azután Nemes Dezső behatóan és nyomatékosan fejteget a II. kötetet bevezető tanulmányának e körlevéllel foglalkozó 99-103. oldalain, hogy ti. itt a Bethlen által csak az imént (1922. február 2-án) létrehozott Egységes Párt — mint fasiszta kormánypárt — fasiszta gazdaság- és társadalomszervezésben betöltendő meghatározó politikai szerepének mikénti biztosításáról, egy máris totális diktatórikus igényekkel fellépő „kormányfasizmus" rendszere kiépítésének megkísérléséről lett volna szó tulajdonképpen és alapvetően. Ilyen félrevezető, hamis beállításra csak oly módon kerülhetett sor, hogy az eredetiben nem közölt dokumentum bevezető részét, ahol a körlevél célja világosan exponálva van, az egyébként meglehetősen részletes tartalmi kivonat nagyon kurtán és furcsán kezeli, a körlevél befejező részét pedig, ahol Bethlen összefoglalóan visszatér azokra az elvekre és nézőpontokra, amelyeket konkrét instrukciók formájában is szükségesnek tartott a főispánok figyelmébe ajánlani, ez a „regeszta" teljesen elhallgatja az eredeti szöveget nem ismerő olvasó elől. Nem derül ki a körlevél közölt tartalmi kivonatából — vagy bármiféle jegyzetből, kommentárból — az sem, hogy a szóban forgó eredeti dokumentum, amelynek bevezető és befejező részei mikénti kezeléséről az imént szóltunk, valójában I-V részre tagolódik, s ezek közül csupán a IV rész foglalkozik a fasisztának minősített Egységes Párt szervezésének és befolyása kiterjesztésének kérdésével, tehát nem középponti kérdésként, és nem azzal a célkitűzéssel, mint amelyet Nemes Dezső bevezető tanulmánya tulajdonít a körlevélnek. E dokumentum eredeti és hiteles szövegéből az derül ki, hogy — még nem sokkal a lezajlott forradalmak után, a múlt forradalmaihoz hasonló jelenségek megismétlődésétől még meglehetősen tartva, a központi kormánypolitika ezúttal annak keresi módját, hogy az általa képviselni kívánt konzervatív, keresztény és nemzeti, hazafias értékrendet hogyan lehetne — és kell is — eredményesen propagálni országosan, vármegyei keretekben, támaszkodva a meglévő — további terjeszkedésre is képes — gazdasági, társadalmi, érdekképviseleti, ifjúsági, női, sport stb. szervezetekre, amelyeknek tényleges bázisuk van a társadalomban, annak különböző osztályaiban és rétegeiben, s minden szélsőségtől, radikalizmustól tartózkodó megbízható vezetőségük biztosítása esetén számottevően szélesíthetik azok körét, akik megnyerhetők a kormánypárti propaganda révén a kormány politikájának. Az 1921. december 22-i Bethlen-Peyer paktum ellenére is erősen tartani kell ugyanis az 1922. május végi - június eleji nemzetgyűlési választásokon nem várt mértékben sikeres szociáldemokrata párt5 országszerte 5 A párt jelöltjei közül 24 képviselő került be a parlamentbe.