Századok – 2002
Tanulmányok - A Sajti Enikő: Impériumváltás; magyarellenes megtorlások; kitelepítések és a konszolidáció feltételeinek kialakulása a Délvidéken 1944–1947 V/1061
A DÉLVIDÉK 1944-1947 KÖZÖTT 1097 voltak a magyarok, a szavazatok 25-40%-át dobták az üres urnába, de keringtek hírek 80%-os arányról is.10 6 Még ezek a hírek sem lehettek nagyon túlzók, mert a ma ismert kevés helyi eredmény közül például a Tisza-menti Bácsfóldváron (Backo Gradiste) a 4106 szavazatra jogosult közül 3551-en adták le voksukat, a népfront listára 1402-en szavaztak, 2149-en pedig a vak urnába dobták be szavazatukat. A szavazók nemzetiségi összetétele a következő volt: 1939 magyar, 1602 szerb, és 10 egyéb nemzetiségű.10 7 Az alkotmányozó nemzetgyűlésbe 1945-ben egyébként 348 képviselőt lehetett választani a következő köztársasági és tartományi megoszlásban: Szerbia 87, Horvátország 86, Szlovénia 29, Bosznia-Hercegovina 58, Macedónia 24, Montenegro 9, Vajdaság 41, és Koszovó 14 képviselőt küldhetett a szövetségi parlamentbe.108 A hatóságok által keményen ellenőrzött választások után a vajdasági magyarok 5 magyar képviselőt küldhettek a szövetségi parlamentbe. Keck Zsigmond szabadkai református lelkész, Sóti Pál régi kommunista, Varga István, a jugoszláv hadsereg századosa, a Petőfi brigád hajdani parancsnoka, Szabó György becskereki tanár és Oláh Sándor verseci vasúti tisztviselő voltak az új képviselők.109 A jugoszláv föderáción belül a Vajdaság autonómiát kapott. A Vajdasághoz, mint autonómiával rendelkező tartományhoz 1945-től a baranyai részek már nem tartoztak hozzá, a Bácska, a Bánát és a Szerémség viszont igen. A Vajdaság Szerbiához történő csatlakozását jóval a békeszerződés előtt először a Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság mondta ki 1945. februárjában, majd ezt az augusztusi népi bizottsági választások után a vajdasági parlament is megerősítette. A tartományi parlament 150 tagja közül 37 volt magyar, míg a Vajdaságot a szerb föderáció parlamentjében 110-en képviselték, ezek között 26-an voltak magyarok, zömmel munkások, parasztok. A középosztályt 1 tanító, 2 tisztviselő és 1 jogász képviselte. A vajdasági tartományi kormány (Vajdasági Népfelszabadító Főbizottság) belügyi osztály vezetője Hock Rezső, míg a szociálpolitikai ügyosztály vezetője Dudás Lajos lett.110 Keck Zsigmond a politikai elvárásoknak megfelelően így szólt a Vajdaság Szerbiához történő csatlakozása alkalmával: „Az új, demokratikus Szerbia szavára, amely most szabadon és testvérin hangzik felénk, mi vajdasági magyarok a bizalom és egység szavával felelünk. Tudatában vagyunk annak, hogy csatlakozásunkkal a szerb demokráciát erősítjük, amely nekünk, magyar demokratáknak fegyvertársunk".111 Ekkor alakultak ki egyébként Jugoszlávia, így a Vajdaság belső határai is. A délvidéki magyarok tehát a hatalom szempontjából, ha nem is buktak meg az első politikai vizsgán, de nem is szerepeltek valami jól. Ezt Jugoszlávia a magyarországi délszlávok elnyomott helyzetének felemlegetésével, a rajtuk keresztül történő nyomásgyakorlással torolta meg. 106 Mol XIX-A-l-n-"Z"887-1945.2.d.; XIX-J-l-a-IV-104-41157/Bé.-1945.54.d. 107 Aleksandar Kasas: i.m. 196. 108 MOL XIX-A-l-n-"Z"708-1945.1.d. Minden 40.000 lakosra jutott 1 képviselő, a maradék szavazatokat pedig szétosztották. loa MOL XIX-A-l-n-691/biz.-1945.1.d. A korábban Magyarországhoz tartozó Délvidékből a Muravidék Szlovéniához került, a baranyai háromszög és a Muraköz pedig Horvátországhoz. 110 MOL XIX-A-l-n-"Z"-131-1946.3.d.; MOL XIX-A-l-n-708/Z-1945.1.d. "1 Uo.
