Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1044 SIPOS JÓZSEF intézett a Nemzeti Középpárthoz, a Magyar Rendpárthoz és a 48-as és Függetlenségi Párthoz, s e pártok tagjait csatlakozásra szólította fel. Formailag ez úgy nézett ki, hogy saját felkérő levelébe szó szerint beillesztette a Kisgazdapárt január 25-i határozatát, illetve a Nagyatádi Szabó által a disszidenseknek 28-án elküldött levelet és kérte e pártokat, hogy csatlakozzanak a Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párthoz. Tehát e pártok csatlakozásának is feltétele volt a földbirtokreform becsületes végrehajtása, az 1920. évi I. és a XVII. valamint az 1921. évi XLVII. törvénycikkekben lefektetett alkotmányos jogrend elfogadása. E levelet a Nemzeti Középpárt és a Magyar Rendpárt vezetőségei már másnap, 18-án megvitattál?.. A Nemzeti Középpárt, a volt munkapárti politikusok egy részét tömörítő párt értekezlete, amelyen 43-an voltak jelen — köztük olyan ismert konzervatív politikusok, mint báró Ghillényi Imre, báró Perényi Zsigmond, Lukács László, Lukács György, gróf Keglevich Gyula, báró Kass Albert, báró Bornemissza Elemér és ifj. Mikszáth Kálmán is — kimondta a párt feloszlását és a Bethlen-kormány támogatását. Úgy, hogy a tagok egyénileg lépjenek be az Egységes Pártba. Ezt a volt vezetőség levélben javasolta vidéki tagjainak is. Akiknek ez ellen kifogása volt, azt ajánlották, hogy „csatlakozzanak a Heinrich Ferenc vezetése alatt megalakuló Nemzeti Polgári Párthoz," amely — mint az MTI jelentése tudatta — kívülről támogatni fogja Bethlen kormányát.151 A Magyar Rendpárt válaszát Grecsák Károly, a háborús Wekerle-kormány első igazságügyi minisztere, szintén február 18-án küldte el Bethlennek. E szerint a „Magyar Rendpárt örömmel vesz részt az Egységes Párt megalakításában." Ennek a pártnak kisebbik része az Andrássy és Friedrich által vezetett legitimista Keresztény Földmíves- és Polgári Párthoz csatlakozott.152 Bethlen — az Egységes Párt február 16-án tett ígéretének megfelelően — Horthyval 21-ére ún. alkotmányjogi értekezletet hívatott össze. A kormányzó elnökletével tanácskozó, konzervatív jogászokból és közéleti személyiségekből álló testületnek a miniszterelnök hangsúlyozta: „ennek az értekezletnek összehívását nem azért kérelmezte a kormányzótól, hogy a felelősséget bárkivel is megossza: az értekezlet nem is hozhat határozatot, hanem csupán ankétnak tekintendő." Az értekezleten megjelent 14 résztvevő közül 12-en úgy nyilatkoztak, hogy „az Országgyűlés összehívása ez idő szerint nehézségekbe ütközik, ennél fogva új Nemzetgyűlést kell összehívni. Az ennek alapjául szolgáló választójog szabályozása tekintetében a „kormánynak teljesen szabad keze van," mert a Friedrich-féle rendelet érvénye a nemzetgyűlés feloszlatásával megszűnt.15 3 Mindez tehát teljesen szabad kezet biztosított a kormánynak. Ebben a helyzetben újra kiéleződtek az Egységes Párton belüli ellentétek. A liberális agrárdemokrata szárny Szijj-csoportját nyugtalanította a volt munkapárti képviselők csatlakozása, akiknek Bethlen állítólag 30 mandátumot ígért, és a volt munkapárti főispánok kinevezését. Féltek, hogy ezek miatt ők háttérbe szorulhatnak. De nyugtalanították őket a Rassay-párt vidéki erősödéséről szóló hírek, mert attól tartottak, hogy a földreform végrehajtásának stagnálása miatt elégedetlen földnélküli parasztság elfordul tőlük és az ellenzéki Kisgazdapárt jelölt-151 MOL. MTI. 1922. február 18. Először közölte: Nemes, im. 268-270. 152 Nemzeti Újság, 1922. II. 18. Idézi Nemes, im. 67. 153 MOL. MTI. 1922. II. 21. Először közölte Nemes, i.m. 270-272.
