Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1045 jeire fog szavazni.15 4 E csoport azért is elégedetlenkedett, mert Bethlen továbbra is a vidéki nyílt választójog mellett érvelt. Ha az megtörténik, — fenyegetőztek, — akkor ellenzékbe mennek.15 5 Az elégedetlenkedők megnyugtatására február 21-én került sor Mayer János lakásán. A megbeszélés izgatottan kezdődött, számos éles felszólalás hangzott el az „új konglomeráció" ellen és különösen a miniszterelnöknek azt az eljárását hibáztatták, hogy a volt munkapártiakkal való egyesülést nem kérdezte meg a párt plénumától és erről csak a pártvezetőséggel folytatott tanácskozást. A meg­beszélés végén is csak azért higgadtak le a kedélyek, mert kiderült, hogy a régi Függetlenségi és 48-as Párt jobbszárnya mégis hajlik a párthoz való csatlakozásra. Az elégedetlenkedők ettől várták „a munkapárt és a rendpárt konzervatív befo­lyásának ellensúlyozását."156 Az elégedetlenkedők mozgalmát Nagyatádi Szabó felhasználta a Bethlennel az új pártvezetésről való egyezkedésnél: így több liberális agrárdemokratát tudott bejuttatni a jelöltek közé. E tárgyalásokról nincs forrásunk, de — ismeive Na­gyatádi Szabó politikai taktikáját — ezt joggal feltételezhetjük. Az Egységes Párt vezetőségének megválasztása Az új pártvezetőség megválasztására február 23-án került sor. Itt Bethlen az elégedetlenkedő liberális agrárdemokraták megnyugtatására újra kijelentette: „meggyőződésem és rendíthetetlen hitem, hogy csak ennek a pártnak elvei alap­ján," és „zászlójával mehetünk neki a küzdelemnek és csak az egységes párt ga­rantálhatja a jövőben a nyugodt kormányzást, a parlamenti munkát, azt, hogy ebben az országban a társadalmi összeforradás, a béke minden tekintetben hely­reáll és megnyílnak az útjai és a kapui a haladásnak." E gondolataival nagy sikert aratott. Ezt kihasználva rámutatott: e küzdelem sikerének egyik feltétele, hogy „meg legyen bennünk a kölcsönös bizalom." A mai napon garantálná a sikert, — mondotta, — „ha tudnám, hogy a kölcsönös bizalom köztem és a párt között és a párt egyes tagjai között meg nem rendül az egész küzdelem alatt." Elismerte: „azok az elvek, amelyeket vallunk, az a zászló, ame­lyet viszünk, népszerű és ki fogja vívni a diadalt." Ezt újabb zajos éljenzés fogadta. Kérte a volt képviselőket, „ne engedjétek meg, hogy az ellenzéknek viszályt hintő törekvései köztünk" ellentéteket keltsenek. Ezekkel szemben és a liberális agrár­demokrata szárny benne kételkedő tagjainak meggyőzésére kijelentette: „Nem azért jöttem ide, hogy megbontsam a párt sorait, (Helyeslés), hanem, hogy meg­erősítsem azt, — hogy ennek a pártnak az elveit, programját megváltoztassam, hanem, hogy azokat kiegészítsem, és teljessé tegyem. (Élénk éljenzés és taps.), hogy bármilyen társadalmi osztállyal szemben állást foglaljak, hanem azért, hogy a magyar társadalom összességét egy táborba tömörítsük." Az ellenzéki politikusok és sajtó által terjesztett állításokkal szemben kije­lentette: nem azért lépett a Kisgazdapártba, hogy „ezt a pártot kiforgassam tö­rekvéseiből, vagy más törekvéseket vigyek bele, hogy a párt demokratikus jellegét 154 Világ, 1922. II. 19. 3. 155 Világ ; 1922. И. 21. 1-2. és uo. II. 23. 1. 156 yüág ; 1922. II. 22. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents