Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1043 megfelelően" — mondta. Visszautasította Zadravecz püspök állítását, hogy ők Magyarországon csizmás, vagy kálvinista királyt akarnak. A parasztdiktatúrát emlegető karlista propagandát pedig „rosszakaratú" kortesfogásnak minősítette. Ez a párt „nem felekezeti alapon álló párt, — mondotta, — ez a párt a nemzeti királyság alapján áll."14 8 Bethlen és Nagyatádi Szabó tehát egyetértettek abban, hogy az új párt a nemzeti királyság alapján áll. Jellemző azonban, hogy míg Bethlen a nem vagyunk osztálypárt, addig Nagyatádi Szabó a nem vagyunk felekezeti párt kijelentéssel összegezte az új párt lényegét. E megállapítások mutatják az Egységes Párt leg­lényegesebbjellemzőit, de a két politikus közötti politikai-ideológiai különbségeket is. Burkoltan erről szólt Visegrády József: Osztálypárt-e a kisgazdapárt? c. vezér­cikke, amelyet A Kisgazda február 19-i száma közölt. Sokszor és sokan hangoz­tatták és hangoztatják, — írta, — hogy a Kisgazdapárt „nem általános politikai párt, hanem egy társadalmi osztálynak, a kisgazdáknak a pártja," csak azért, mert e párt „létjogosultságát vonják kétségbe." És, hogy e „párt ebben a konstrukciójában nem maradhat meg, hanem olyan változtatásokat kell célkitűzéseiben végrehajtania, melyek azt attól az állítólagos 'osztályjellegtől' megfosztják." Visegrády szerint a „legszélesebb körű választójog alapján összehívott nem­zetgyűlés osztálypártokat a dolog természeténél fogva nem produkálhat." Tehát ha a legközelebbi választáson a Kisgazdapárt kapja a többséget, ez azt jelenti, hogy az ország többsége e párt programját helyesli, és azt akarja megvalósítani. De a demokratikus választások miatt az nem lesz osztálypárt és osztályparlament. A Kisgazdapártra azért is fogták rá, hogy osztálypárt — írta — mert annak „ön­tudatos gazdasági programja van, ami a magyar politikai programok körében" szokatlan.14 9 A Kisgazdapárt Egységes Párttá bővítéséért Bethlen további gazdasági en­gedményeket adott. A február 17-i minisztertanácson ugyanis Mayer földművelé­sügyi miniszter kérésére, egyrészt az irányítása alatti gazdasági szakoktatási in­tézmények dologi kiadásainak fedezésére 11.800.000 korona kiegészítést engedé­lyezett. Másrészt — és ez a jelentősebb gazdasági engedmény — a január 27-én engedélyezett, havi 8000 db. hízott sertés exportját most Mayer javaslatára további 4000 db-bal megemelte. E jelentős üzlet jó lebonyolítása és a vidéki eladók érde­kében a földművelésügyi miniszter még javasolta, hogy a nagytétényi sertésfelvá­sárló központ mellett létesítsenek ilyet Győrben is, illetve az állatexportot ter­jesszék ki a vágómarhákra és vágójuhokra is. Erről azonban a minisztertanács csak a következő ülésén kívánt határozni, a földművelésügyi és a közélelmezési miniszterek közös előterjesztése alapján.150 A „gazdasági engedményekért politikaiakat" elv érvényességét bizonyítja, hogy 17-én már Bethlen folytatta az Egységes Párt további szervezését. Felhívást 148 Szózat, 1922. П. 17. 1-2. és A Kisgazda, 1922. II. 26. 2. A vacsorán a kormány tagjai közül részt vettek: Bethlen, Klebelsberg, Tomcsányi, Mayer, később érkezett gr. Bánfly Miklós külügyminiszter és Kállay Tibor pénzügyminiszter. De ott voltak még sokan mások, akik már csatlakoztak a párthoz, mint például: Eckhardt Tibor, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Kozma Miklós, az MTI veze­tője, Zsilinszky Endre, a Szózat főmunkatársa és még számosan a párt nem-képviselő tagjai közül. 149 A Kisgazda, 1922. П. 19. 1. 150 MOL. К 27. Min. tan. jkv. 1922. febr. 17. 29-42.

Next

/
Thumbnails
Contents