Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1027 a párt határozata mellé január 28-án a vezetőség nevében Nagyatádi Szabó levelet intézett a disszidensekhez: „Miután azt hisszük, hogy a fenti határozatunkkal egyrészt a jelenlegi legaktuálisabb és az ország jövője szempontjából felette fontos politikai kérdésekben világosan leszögeztük álláspontunkat, másrészt kormányzati programunknak megfelelően a párt kereteinek kibővítését is elhatároztuk, azt reméljük, hogy a gróf Bethlen Istvánt feltétlenül követő disszidens képviselőknek velünk való egyesülése lehetővé vált. Amikor erre felhívjuk önöket, maradunk hazafias üdvözlettel." A párt 25-i határozatát és Nagyatádi Szabó levelét Rubinek István adta át a disszidenseknek.12 4 Tehát Nagyatádi Szabó újabb formai engedményt tett: már nem belépésre, hanem egyesülésre kérte a disszidenseket, már nem a párt táborába, hanem csak „egységes táborba" invitált e levél. Ezek azonban nem tartalmi engedmények voltak, mert a Kisgazdapárt programjának változatlan fenntartásával, nevének és kereteinek kibővítésével tette lehetővé Bethlennek és a disszidenseknek a párttal való egyesülést. Ez tehát nem egy klasszikus pártfúzió, nem egyenrangú felek egyesülése. Itt nem a két párt nevének és programjának összeolvasztásával alkották meg az új párt nevét, és új programját. Ez a Kisgazdapárt kereteinek kibővítése, amit korábban sem Bethlen, sem a disszidensek nem fogadtak el. Most mi késztette erre Bethlent és a disszidenseket? Elsősorban a pártpolitikai erőviszonyok alakulása. Mint láttuk, az Andrássy-Friedrich pártszövetség megalakítása után sem sikerült a KNEP-et megnyerniük a választójogi törvénytervezetnek, amely a 28-30-i értekezletén is egységesen kiállt azzal szemben. Sőt! Az utóbbin a kormánnyal szembeni korábbi öt követelését még öt ponttal bővítette és kiállt a vidéki titkos választás mellett. Klebelsbergnek — minden igyekezete ellenére — nem sikerült meggyőznie e párt tagjait. 30-án pedig a parlament épületében Andrássy, Apponyi, Ugrón, Rassay, Vázsonyi, Friedrich és Szterényi megállapodtak, hogy az ellenzék a választójogi törvénytervezettel szemben egységesen fog fellépni. Ebben a kérdésben tehát a KNEP és a parlamenti ellenzék közel azonos számú képviselővel rendelkezett, mint a Kisgazdapárt és a disszidensek.125 Ez siettette Bethlen és a disszidensek belépését a Kisgazdapártba. Ezt sürgette az is, hogy január végén megkezdődött a polgári csoportok csatlakozása a Kisgazdapárthoz. Ez először a párt kibővítését szorgalmazó Berki választókerületében, Siklóson valósult meg. Ott már az új névvel, egy népes közgyűlésen újjászervezték a pártot és új vezetőséget választottak. Elnökké Fejes Jánost, titkárrá pedig Szilágyi Lajost választották. Az új pártvezetőség táviratban „őszinte, igaz ragaszkodással" köszöntötte Nagyatádi Szabót és „tettre kész, alkotó politikájában" a jövőben is támogatásáról biztosította.12 6 Ezért Bethlen és a disszidensek 30-án döntöttek, hogy feloszlatják „pártjukat" és egyesülnek a Kisgazdapárttal. Ez úgy történt, hogy disszidensek körében egy ívet köröztek, amelyen a Kisgazdapárthoz való csatlakozásukat mondták ki. Ezt elsőnek Bethlen miniszterelnök írta alá. Ö még ekkor is abban bízott, hogy többen követni fogják a KNEP-ből is. Ez azonban nem történt meg. Rájött, csupán 124 A Kisgazda, 1922. II. 5. 5., Népszava, 1922. I 29. 2. és lásd még OL MTI 1922. febr. 18. = Nemes: ím. 269. 125 világ, 1922. I. 29. 2. és 31. 2. és a Népszava, 1922. I. 29. 2. és 31. 1. 126 Szózat, 1922. I. 31. 3.
