Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1026 SIPOS JÓZSEF de a vidéki nyílt szavazás elvetésében egyetértettek. A nagy és többtényezős politikai játszma tehát folytatódott. Bethlen a minisztertanács január 27-i ülésén, Mayer János földművelésügyi miniszter kérésére, — Vass József vallás- és közoktatási, illetve Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszterek ellenében — Kállay Tibor pénzügyminiszter aktív támogatásával elérte, hogy az alacsony sertésárak emelése érdekében a minisztertanács ismét engedélyezte a hetenkénti 2000 darab élősertés „vámkülfoldre való kivitelét." Bethlen tehát a számára akkor fontos Kisgazdapárt vezetőit, illetve azok sertéstenyésztéssel és kereskedelemmel foglakozó klientúráját, további gazdasági engedményekkel politikája mellé kívánta állítani. Ugyanakkor az ellenzékkel szemben egyre határozottabban lépett fel. Előterjesztésére a 27-i minisztertanács kimondta: az ellenzék „részéről folytatott tervszerű propaganda hatástalanítása céljából minden minisztérium egy referenst" nevezzen ki, aki a napisajtóban, a nemzetgyűlésben vagy máshol nyilvánosságra jutott valótlan állításokat kísérje figyelemmel és azok cáfolatáról azonnal gondoskodjék.12 1 Visszatérve a heti 2000 sertés kivitelének engedélyezéséhez: ez azonnal éreztette hatását a budapesti sertéspiacon. Az árak 74-78 koronáról 84-86 koronára emelkedtek élősúly kilogrammonként. És január végén minden felhajtott sertést el tudtak adni a sertéskereskedők. Ezen felbuzdulva a Magyar Sertéstenyésztők és Kishizlalók Szövetkezete, — amely Nagyatádi Szabó hetilapját, A Kisgazdát támogatta — újabb lépéseket szorgalmazott a kormánynál. Javasolták, hogy az állam által támogatott felvásárlások ne ötletszerűen, hanem állandóan folyjanak, szerintük így lehetne az ún. ellátatlanok két hónapi zsírkészletét újabb 3-4 havi készlettel kiegészíteni. A szövetkezet részt kívánt magának a kivitel lebonyolításában, hogy így tagjainak a legmagasabb átvételi árat biztosítsa. Ezért követelték: az állam által a kivitelnél szedett díjak ne legyenek oly magasak, hogy az „exportjövedelem legnagyobb része ne a kincstáré, hanem a gazdáké legyen."12 2 E példa is érzékelteti, hogy a választójogi törvényjavaslat elfogadása és az egységes párt létrehozása érdekében Bethlen gazdasági engedményeket adott a Kisgazdapártnak és annak klientúrája még mit követelt. A sertéskivitel újbóli engedélyezése persze nemcsak a földbirtokosok és a gazdagparasztok érdeke volt, hanem az egy-két sertést hizlaló kis- és középparasztságé is, hiszen ők is azok árából jutottak némi pénzhez. Mindez hatással volt Nagyatádi Szabóra és híveire is. Bethlen és a disszidensek belépése a Kisgazdapártba A Kisgazdapárt január 25-én hozott határozata után folytatódtak az egységes párt létrehozásáról a tárgyalások a disszidens csoporttal. A disszidensek kifogásolták, hogy a párt felhívása „belépésről és nem egyesülésről beszél, s általában olyan hangnemben szerkesztődött, mintha a disszidensek a nagy agrárpárthoz csupán alárendelt jelentőségű csoportot alkotnának."123 E problémát megoldandó, 121 MOL К 27. Min. tan. jkv. 1922. január 27. 43-53, 62-64, 82-83. 122 A Kisgazda, 1922. II. 5. 123 Népszava, 1922. I. 29. 2.
