Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

1022 SIPOS JÓZSEF egységes táborába szólítsa mindazokat, akik a párt elveit férfias őszinteséggel magukévá teszik. A párt egyetemes nemzeti célokat szolgáló programjának megfelelően, miként azt már 1921. december havában elhatározta, nevét Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Pártra bővíti, és testvéri szeretettel várja a termelőmunka és a szellemi élet azon munkásait, akik a magyar fóldíves nép millióival karöltve kívánnak dolgozni a független Magyarország feltámadásáért és megerősödéséért."10

7 Tehát a Kisgazdapárt programja — különösen a fóldbirtokreform végrehajtása — változatlan fenntartásával, az alkotmányosság helyreállításáról szóló 1920. évi I. és a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló 1920. évi XVII., illetve a Habsburg-ház detronizációját kimondó 1921. évi XLVII. tc.-ben lefektetett alkotmányos jogrend alapján vette fel nevébe a „polgári" jelzőt. És csak a párt programját és elveit elfogadókat hívta táborába. A detronizációs törvény felvétele kizárta a karlisták pártba való belépését. E fontos állásfoglalásban azonban nem volt szó a titkos választójogról, a felsőház reformjáról és a közigazgatás demokratizálásáról, tehát politikai rendszer és a társadalom demokratizálásáról. Ezek eldöntését — mint látni fogjuk — a további politikai küzdelemre bízták. Ez volt tehát az a kompromisszum, amely Bethlen és Nagyatádi Szabó között létrejött. Az egységes párt létrehozásának formája pedig a Kisgazdapárt kibővítése volt. Ez tehát nem a Kisgazdapárt szétverését, vagy felbomlasztását — ahogy ezt a szintézisek egy része állítja — hanem ellenkezőleg, a párt nevének és szervezeti kereteinek kibővítését jelentette. Mindezekből a Kisgazdapárt liberális agrárdemokrata szárnya, de a parlamenti ellenzék is — még az éles eszű Rassay Károly és Rupert Rezső is — azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök a választójog leglényegesebb kérdésében engedményt tett a Kisgazdapártnak. Az pedig állásfoglalásával és nevének kibővítésével megnyitotta kapuit mindazok számára, akik elfogadják programját. A Kisgazdapárt január 25-i állásfoglalását Zsilinszky Endre: Egy táborba c. vezércikkében úgy értékelte, hogy az a „legnagyobb dolog, ami hónapok óta a magyar politikában történt. Megpecsételődött és diadalmas akarattá vált az az érzés és gondolat, hogy ma nem az osztálypolitika idejét éljük, s hogy a magyar birtokos és földművelő tömegeknek nincs és nem is lehet más és általános érdekük, mint az egész magyar művelt középosztálynak" Az állásfoglalás a „nemzeti integritás táborába szólítja" a magyarokat.108

E gondolat és szemlélet hatással volt a dzsentri, katonatiszti és hivatalnoki középosztály további politikai cselekvésére. 26-án a nemzetgyűlés részleteiben is megszavazta az indemnités törvényjavaslatot, ami 6 hónapra biztosította a kormánynak a költségvetést. E nemzetgyűlési értekezleten Rubinek István, — aki a kisgazdapárti újkonzervatív-agráriusok vezető személyisége volt — az „indemnitási törvényjavaslat 31.§-a gyanánt leendő felvétele végett az 1920. évi XXXVI. tc. 50.§-ának utolsó bekezdését módosító indítványt terjesztett elő." E módosítás lényege, hogy ezután az Országos Föld-107

Ez az állásfoglalás a Népszava, 1922. I. 26. 3. A Kisgazda, 1922. II. 5. 5. és a Világ, 1922. I. 26. 2. összehasonlító elemzésével lett így pontosítva, mert a napilapok nem szó szerint közölték, A Kisgazda közlésébe pedig sajtóhibák kerültek. Ezt érdemes még összevetni a MOL MTI. Magyar híradás, 1922. II. 18. Először közölte Nemes: im.269. 108

Szózat, 1922. I. 26. 1-2.