Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1023 birtokrendező Bizottság (továbbiakban: OFB) a házi kezelésben lévő korlátolt forgalmú birtokokat is kötelezhette kishaszonbérletek és legelő-haszonbérletek közvetlenül való kiadására. Mayer földművelésügyi miniszter indítványa pedig az OFB tagjait kívánta növelni, oly módon, hogy ezek a „bírói állások ideiglenesen rendszeresíttessenek," azaz e munka legyen a bírók fő állása, amelyért kapjanak fizetést. Javasolta még, hogy földreform előkészületi munkáit végző járási gazdasági felügyelők mellé adjanak segítségül nagyszámú földmérőt és azokat is az állami költségvetésből finanszírozzák. E módosításokat és indítványokat a nemzetgyűlés többsége elfogadta, mert azoktól a földreform gyorsabb végrehajtását remélte.109 E módosítások a liberális agrárdemokraták régi követelései voltak. Ekkori teljesítésük szintén része volt Nagyatádi Szabó és Bethlen megállapodásának. Ezeket A Kisgazda a „földreformtörvény gyors és megfelelő végrehajtása érdekében" tett lépéseknek minősítette.11 0 E fontos engedményekkel Bethlen Nagyatádi Szabót és híveit kívánta megnyerni a választójogi törvénytervezet elfogadásának. 26-án este a Kisgazdapárt folytatta tanácskozását a választójogi törvénytervezetről. Ezen ismét részt vett Bethlen és Klebelsberg. A belügyminiszter részletesen — most már statisztikai adatokkal is kiegészítve — ismertette a kormány választójogi törvénytervezetét. Közölte: a kormány a férfiak és a nők választójogánál a négy elemi iskolai végzettséghez feltétlenül ragaszkodik. Itt derült ki a tervezet egyik újítása, hogy az a képviselőjelöltek ajánlóinak számát a választók 10%-ában, maximum 1000 főre kívánta felemelni, s egyben az ajánlókat szavazóknak tekinti. A szavazás kötelező lesz és községenkénti. „Ez a választójog a földműves nép és az értelmiség választójoga" és reméli — mondotta, — hogy ez alapján olyan képviselőház fog összeülni, amely a Jelenlegi bizonytalan állapotokból" a kivezető utat megtalálja.111 Bethlen előző napi ígérete ellenére e javaslat a vidéki nyílt szavazást tartalmazta. Az értekezlet megnyugtatására kijelentette: „arra való tekintettel, hogy a párt nagy része a titkosság mellett foglalt állást, a kormány nem tette a javaslatban foglalt szavazási rendszer elfogadását pártkérdéssé. Mindenki szavazzon a nemzetgyűlésben lelkiismerete s meggyőződése szerint, mert a nyílt vagy titkos szavazás kérdésében a nemzetgyűlés többsége fog dönteni." Ezzel elérte, hogy a titkosság kérdéséről ezután a képviselők már nem is vitatkoztak. A titkosság hívei — köztük Nagyatádi Szabó is — azt hitték, hogy a nemzetgyűlésben úgyis az ő elképzelésük fog győzedelmeskedni. E vitában Sokorópátkai Szabó azt kívánta, hogy „azon nők is kapjanak választójogot, akiknek férje régi jogon jut választójoghoz." A liberális Bottlik József, aki a nemzetgyűlés egyik alelnöke volt, most egyetértett a nők szavazati jogának szűkítésével. Kovács J István azt kívánta, hogy „a titkosságtól eltekintve, a párt szögezze le álláspontját a választójogi javaslattal szemben és álláspontjának elfogadását tegye pártkérdéssé." A liberális, de radikális szabad királyválasztó Hentz Károly üdvözölte a tervezetet, amely szerinte az „európai államok választójoga között a legdemokratikusabb. Indítványozta: a részletek megvitatására küldjenek 109 Nemzetgyűlési Napló, 1922. január 26., és a Világ, 1922. I. 26. 2. 110 A Kisgazda, 1922. II. 12. 2. 111 Világ, 1922. I. 27. 1-2.
