Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1018 SIPOS JÓZSEF abban vagyok hibás, — mondotta önkritikusan, — hogy talán túlságos elnéző voltam" a puccsot előkészítőkkel szemben. Ezt a kijelentését kisgazdapárti képviselők tapssal jutalmazták. Az Andrássy által az indemnitási vitában elmondottakra kifejtette, hogy a puccs előtt három pontban volt köztük lényeges differencia: О szilárdan az 1920: I. tc. alapján állott és az erőszakos restaurációt nem támogatta, IV Károly viszszatérését az országba lehetetlennek tartotta, Andrássyval szemben ő lehetetlennek és károsnak tartott egy Károly király érdekében kifejtendő propagandát. Bethlen bejelentette, hogy pécsi beszédével ő nem egy legitimista egységes pártot akart létrehozni. Hanem olyant, — és ezt megmondta Andrássynak, — „amely a királykérdést nem bolygatja és ettől maradjanak távol azok, akik puccsot akarnak, vagy azok, akik a nemzet részéről egyoldalú fait accomplit, detronizációt akarnak." A legitimisták azon vádjaira, pedig melyek szerint a királypuccs leverése megakadályozta az ország integritásának helyreállítását, azt válaszolta, hogy azt az akkori kül- és katonapolitikai helyzet egyébként is lehetetlenné tette volna. Kijelentette: egy sikeres trónfoglalás esetén „nemcsak az integritásunkról nem lehetett szó, hanem ellenkezőleg, még ennek a csonka Magyarországnak is a pusztulása következett volna be." Bethlen okfejtését a jelenlévő Apponyi, Andrássy és Rakovszky sem tudta megkérdőjelezni. A kisgazdapárti képviselők számára pedig meggyőzőek voltak érvei. Körükben nagy sikert aratott, mert őszintének tűnt, erőt sugárzott, erélyesen és okosan utasította vissza -a legitimista ellenzék kormány elleni támadásait. Ugyanaznap Kállay Tibor pénzügyminiszter az indemnitás vitájában elhangzottakra válaszolva — többek között — bejelentette: a Kisgazdapárt újkonzervatív agráriusai által irányított Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet működésére a kormány pénzt fog adni. A vagyonváltság befizetési határidejét február 15-ig meghosszabbította. A hadifoglyok ugyanolyan kedvezményben részesülnek, mint a frontszolgálatosok, a vagyonváltság egy része pénztári elismervényekkel is fizethető lesz, az adókivetéseknél esett sérelmeket is orvosolni fogja és a pénz kicserélése alkalmából adott kincstári utalványokat is be fogják váltani.9 8 E gazdasági kedvezmények a kis- és szegényparasztság adóhelyzetén is könnyítettek. Célja a kisgazdapárti képviselők megnyerése volt a kormányzópárt és a választójogi törvénytervezet ügyének. Bethlen beszéde és az újabb gazdasági engedmények hatására ismét megerősödtek a miniszterelnök pozíciói a Kisgazdapártban. A Világ szerint a pártban Nagyatádi Szabótól Gömbösig és Rubinek Istvánig „ma mindenki Bethlentől várja az ország megmentését."9 9 A kisgazdabeli újkonzervatív-agráriusok vezetői pedig újra arról beszéltek, hogy a „pártnak el kell ejteni kifogásaikat és Bethlent minden körülmények között támogatni kell." Ok terjeszthették azt a hírt is, hogy Bethlen a „választójogot hajlandó feláldozni az egységes pártért." Annak megalakítása esetén hajlandó lemondani a nyílt szavazásról. így a pártban újból megélénkült az egységes párt megalakítására irányuló mozgalom. Az újkonzervatív-agráriusok követelték, hogy „hajtsák végre a fúziót 98 Nemzetgyűlési Napló, 1920-1922. január 23. XV köt. 423-446. Kállay ígéreteit közli A Kisgazda, 1922. II. 5. 2. 99 Világ, 1922. I. 24. 1.
