Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1016 SIPOS JÓZSEF — a miniszterelnök hajlandó volt lemondani és azokat a nagyobb választókerületekből kiegészíteni. Ez volt az egyetlen engedmény, amit a kisgazda képviselők elértek. E választókerületek többségében ugyanis ők voltak érdekeltek. Este a Kisgazdapárt Szijj Bálint elnökletével értekezletet tartott, ahol megvitatták a kormány választójogi törvénytervezetét. Kálmán István a nyílt szavazás, Bodor György a titkosság mellett érveltek. Tankovics János, — aki Nagyatádi Szabó veje volt és az ún. Eskütt-panamánál őt is letartóztatták, — elfogadta, hogy a magyar ember jellemének a nyílt szavazás felelne meg jobban, de hangsúlyozta: a nyilvános szavazáson a hatalom birtokosai kényszeríthetik a szavazókat, hogy meggyőződésük ellen nyilvánítsanak véleményt. Ezért az őszinte nemzeti akarat megnyilvánulására a titkos szavazást tartotta megfelelőnek. A női választójogot pedig csak két feltételhez kössék: korhatárhoz és becsületes előélethez, így adják meg azt minden nőnek. Paczek Géza, Javos Antal és még Patacsy Dénes is a titkosság mellett érveltek. Az újkonzervatív agrárius Sokorópátkai Szabó István a döntés elhalasztását javasolta addig, amíg a belügyminisztériumtól megkapják a választói statisztikát. Tomcsányi igazságügyminiszter szerint azért van szükség a nyílt szavazásra, hogy abban „mindenki nyíltan szint valljon." Ezzel a legitimista és a földnélküli szavazókra célzott. Meskó Zoltán, — aki 1921. decembere óta mindig az egységes párt létrehozását szorgalmazta, — szintén a titkos választójog mellett érvelt. A nyílt szavazás elfogadásával — mondotta — a párt „maga ellen ad agitációs fegyvert az ellenzék és a szociáldemokraták kezébe." Félt, hogy a szociáldemokraták tartózkodni fognak a szavazástól, ami kedvezőtlen színben tűntetné fel az országot a külföld szemében. Társadalmi szempontból pedig súlyos következményekkel járhat a titkosság eltörlése, — érvelt, — mert az ellen szociáldemokraták „esetleg a sztrájk fegyverével is harcolni fognak, újabb forradalom felé kergetheti a munkásságot." A női választójognak ő sem volt híve, de ha azt megadják, akkor „adják meg minden nőnek." Janka Károly szerint követni kell a művelt Nyugaton elterjedt demokratikus rendszert, ezért a titkos választójogot szorgalmazta. Nagyatádi Szabó szintén régi álláspontja, a titkos választójog mellett szögezte le magát. De hozzátette: ő „igyekezni fog olyan megoldást keresni, mely lehetővé teszi a választójog reformjánál a Bethlen miniszterelnökkel való együttműködést. Befejezett tény elé nem szabad állítani a kormányt. Előbb informálni kell a miniszterelnököt a párt hangulatáról, s csak azután lehet dönteni A párt elnöksége arra törekszik, hogy a választójog kérdésében Bethlennel egyetértésben találjon megoldást."96 Ez jól mutatja azt a kettősséget, amely ekkor már őt és híveit jellemezte: még ragaszkodtak a titkos választójoghoz, a párton belül még többséget tudtak teremteni, de már meg akart egyezni Bethlennel. Ezért az értekezlet Nagyatádi Szabó javaslatára a kormány választójogi törvénytervezetéről nem hozott határozatot. A kompromisszumkészséget bizonyította az is, hogy Gaál Gaszton indítványára foglalkoztak Bethlen és politikai barátai „pártba való belépésének kérdésével" is. Ennek előkészítésére öttagú bizottságot választottak: Nagyatádi Szabót, Mayert, Gaált, Meskót és Szijj Bálintot. A decemberben hozott elvi határozat alapján kimondták, hogy a párt címébe a „polgári" jelzőt fel fogja 96 Népszava, 1922. I. 20. 3.
