Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1015 hurkot, ha elfogadja a nyílt szavazást, - mondották. Lehetetlennek tartották, hogy a „párt ebben a kérdésben is, mint már annyiszor, meghátráljon a kormány akarata előtt, mert ez esetben a maga halálos ítéletét írja alá." így a képviselők többsége a titkosság teljes egészében való fenntartása mellett állt ki és tiltakoztak a községekben tervezett nyílt szavazás bevezetése ellen. Ekkor Mayer és Gaal kijelentették: e tekintetben alávetik magukat a többség döntésének. Nagyatádi Szabó nem nyilatkozott, amit a Világ újságírója így értékelt: úgy látszik nem óhajt elébe vágni az eseményeknek.93 Tárgyaltak még a párt választásokra való felkészüléséről is. Egyetértettek abban, hogy szükség van a vidéki szervezetek kibővítésére és megerősítésére. Hoszszas vita bontakozott ki: felvegye-e a párt nevébe a polgári jelzőt? Többen kifejtették, a párt nevének „polgári" jelzővel való kibővítése feltétlenül célszerű, mert ez lehetővé fogja tenni, hogy a társadalom széles rétegeit bekapcsolhassák a párt munkájába. Végül elhatározták: másnap esti pártértekezletükön kimondják a párt nevének megváltoztatását.9 4 Ez január 19-én még nem történt meg. Miért? Mert Nagyatádi Szabó és hívei ekkor még ragaszkodtak a titkos választójoghoz. Az újkonzervatív agráriusok viszont a párt kormányzópárttá bővítése esetén a községekben való nyílt szavazást is elfogadhatónak tartották.9 5 Ilyen helyzetben, január 19-én délelőtt Bethlen a miniszterelnöki szobájában, két csoportban fogadta a Kisgazdapárt képviselőit és ismertette velük a kormány választójogi törvénytervezetét. E tervezet szerint aktív választójoga volt minden férfinak, aki legalább 10 év óta magyar állampolgár, 2 év óta egy helyben lakik, már 24 éves és 4 elemi iskolát végzett. A nőknél általános kellék volt a harmincéves életkor. Különös feltételek: 3 gyermekes családanya abban az esetben lehetett választó, ha legkisebb gyermeke legalább 6 éves és maga nevelte gyermekeit, 8 középiskola elvégzése, önálló kereset és végül a főiskolát végzett férfiválasztók feleségei. A tervezet tehát lényegében megfelelt azoknak a híreknek, amelyek a korábbi bizalmas értekezletekről kiszivárogtak. Klebelsberg belügyminiszter indoklásában kiemelte: az új választójog alapján kb. 1,5 millió férfinak és 600.000 nőnek lesz választójoga. Budapesten és a törvényhatósági városokban a választás titkos, egyébként nyilvános lesz. A kormány szerint azért kell visszatérni a „nyílt szavazáshoz, mert az felel meg jobban a falusi nép lelkivilágának és a falu szociális és gazdasági tagoltságának. " Azt a legjobb harci eszköznek tekintette a demagógia ellen. A fővárosban pedig lajstromos, — azaz pártlistás — szavazást ír elő. Elmondta még, hogy a kormány február 16-ig a nemzetgyűléssel el akarja fogadtatni a választójogi, a felsőházi, és a közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezeteit is. Ezért — ha szükséges — 12 esetleg 16 órás üléseket fog tartani a nemzetgyűlés. E tervezet az országhatár mellett elhelyezkedő ún. csonka választókerületek megszüntetését írta elő. Erről azonban — Berki indítványára 93 Uo. 94 Népszava, 1922. I. 19. 3. 95 Ezt bizonyítja Mayer János földművelésügyi miniszter pártértekezlet után adott nyilatkozata is: ,,A 'polgári' jelző felvételének semmi akadálya nincs. Amint a választójog kérdésében a végleges megállapodás létrejön és a párt a végleges javaslat-tervezetet elfogadja, a 'polgári' jelző felvételére sor fog kerülni." Szózat, 1922. I. 19. 1.
