Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1014 SIPOS JÓZSEF Pártja azért támogatja a miniszterelnököt, mert a legkritikusabb pillanatban, amikor választania kellett „a nemzet és a király között, Bethlen inkább a nemzetet választotta." A „históriai események sodorták felénk Bethlent" — mondotta. Ne féltse őket senki a Bethlennel való együttműködéstől, mert ő úgy érzi, „ha az a koncepció, amely kialakulóban van, — nem nyugodnék olyan alapokon, amilyeneken nyugszik, és ha annak a koncepciónak nem lennének messzemenő nagy, nemzeti, politikai és gazdasági céljai, akkor nem haragudnának a túlsó oldalon, hanem nevetnének." Mi volt e koncepció? Ezt Berki így vázolta: „Magyarország integritásához egy okos, helyes, mérsékelt politika vezethet,amely gazdasági és szociális tekintetben olyan megnyilatkozásokban jelenik meg a tőlünk elszakított területek lakossága előtt, hogy ez érezze azt, hogy ehhez a megcsonkított országhoz visszacsatlakozni érdemes. Kellenek itt mélyreható gazdasági reformok, végre kell hajtani a földreformot és olyan belső politika amelyben van igazságosság, jogegyenlőség, (Igaz! Ügy van! A jobb- és a szélsőbaloldalon.) amely a társadalmi kibékülést hirdeti." Ezután beszélt a zsidókérdésről. Kijelentette: „ez a nemzetgyűlés nem képviseli a mai nemzeti közgondolkodást", és az MSZDP Jelenléte erre a nemzetgyűlésre nem gyakorolt volna semmiféle rossz hatást, sőt ellenkezőleg." Dicsérte Bethlent, mert „igyekszik a munkássággal kibékíteni a magyar nemzeti társadalmat." Meggyőződésünk, — mondotta, — hogy „ egy tiszta, szabad választás kell," a választójog pedig nemzeti, demokratikus, szabadelvű és titkos lesz. Ok egy olyan középpolitikát képviselnek, amely „sem jobbra, sem balra nem megy szélsőségbe," mert „össze akarjuk fogni mindazokat, — legyenek azok foldmívesek, iparosok, munkások vagy lateinerek, — akik" a nemzeti egységet meg akarják teremteni.9 0 E beszéd után, — amely a Bethlennel való további együttműködést szorgalmazta — a miniszterelnök tanácskozott Nagyatádi Szabóval, aki beszámolt a párt hangulatáról és tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a pártban kifogások vannak a „községekben tervezett nyílt szavazás, valamint a négy elemi iskola ellen." Bethlen ragaszkodott a községekben való nyílt szavazáshoz, de ígérte, hogy a választójogosultság négy elemi iskola elvégzéséhez való kötéséből engedni fog. Megállapodtak, hogy a miniszterelnök 19.-én két csoportban fogadja a párt képviselőit és tájékoztatja őket a választójogi törvényjavaslat tartalmáról. E nap estéjén, a nemzetgyűlés szünetében a Kisgazdapárt képviselői a választójogi törvénytervezetről és a párt nevének és programjának kibővítéséről előzetes értekezletet tartottak. Az újkonzervatív agráriusok hangoztatták: „Bethlen javaslata nem foglal magában jogfosztást, mindössze a Friedrich-féle választójog szükséges korrektivuma."9 1 Velük együtt Mayer János földművelésügyi miniszter és Gaál Gaszton is elfogadhatónak tartották a vidéki nyílt szavazás bevezetését, mert „a magyar ember gondolkodásmódjának ez felel meg jobban."92 A liberális, agrárdemokrata szárny azonban ragaszkodott a titkos választójog megtartásához. A Szijj-csoport tagjai kijelentették: ha a kormány ragaszkodik a nyílt szavazáshoz, kilépnek a pártból és ellenzékbe mennek." A párt maga veti saját nyakába a 90 Nemzetgyűlési Napló, 1922. január 18. XV köt. 192-204. 91 Pesti Hírlap, 1922. I. 19. 2. 92 Világ, 1922. I. 19. 1.
