Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1013 Január 16-án Bethlen a KNEP vezetőivel — Huszárral, Ernszttel és Vassal — ismertette meg a választójogi tervezetet. Ok kijelentették, hogy azt nem fogadja el pártjuk és lényeges változtatásokat követeltek a kormánytól. Bethlen és Klebelsberg megígérték a törvénytervezet módosítását. A miniszterelnök e párt vezetőitől teljes titoktartást kért. E tárgyalások után mégis elterjedt a hír, hogy a „kormány nem fogja fenntartani a titkosságot és különösen a nők választójogát" jelentősen megszűkíti. Ezt a hírt a Kisgazdapártban, a KNEP-ben és a liberális ellenzékben is felháborodással fogadták.8 6 A Kisgazdapártban Szijj Bálint kijelentette: „ha a kormány nem a községenkénti és titkos szavazást hozza be, ebben az esetben kilépne a gazdapártból. "87 A női választójog szűkítéséről a párt képviselőinek véleménye megoszlott. Többen úgy vélték, hogy az nem érinti jelentősebben a párt szavazóbázisát, mert az elsősorban Andrássyék támogatását fogja csöltkenteni. Ez viszont a kisgazdapárti képviselők személyes érdeke is volt. Ezért a női választójog szűkítését csak a legdemokratikusabban gondolkodó képviselői ellenezték. A kiszivárgott hírek hatására a karlistáktól a polgári liberálisokon át a kormánypártok képviselőiig sokan támadták a kormányt. Akciójukkal elsősorban a kormány és a parlament munkájánál?, eredményességét igyekeztek gátolni. A nemzetgyűlés Közjogi Bizottsága például — Rassay javaslatára és Nagyatádi Szabó híveinek támogatásával — elhatározta: amíg a kormány nem ismerteti meg a képviselőkkel az új választójog alapelveit, a felsőházi törvényjavaslat tárgyalását felfüggesztik. Ezért és a liberális ellenzéki pártok megnyugtatására a belügyminiszter értesítette Bárczy Istvánt, „a liberális blokk" elnökét, hogy január 21-én megismertetik velük a választójogi törvényjavaslatot.8 8 A Bethlen-Klebelsbergféle választójogi törvényjavaslattal szemben a Kisgazdapártban is kialakult ellenzéki hangulat veszélyeztette Bethlen és Nagyatádi Szabó további közeledését. Ezért az MTI 17-én — kormányzati forrásokra hivatkozva — félhivatalos jelentésben cáfolta a választási törvényj avaslattal kapcsolatos híreket és „merő kombinációknak" nevezte azokat.8 9 Erre Nagyatádi Szabó bizalmasa, Berki a nemzetgyűlés január 18-ai ülésén elmondott beszédében pozitívan reagált. Ebben visszautasította az indemnitási vita során az ellenzék azon állításait, hogy az országban nincs jogrend, sajtószabadság, hogy „itt az emberek ezreit internálják, hogy itt a zsidóság üldöztetésnek van kitéve, hogy itt minden bajnak, minden hibának, minden jogellenes cselekménynek a kormány" és a Kisgazdapárt az oka. A hibákat azzal magyarázta, hogy „itt még nem alakulhatott ki a társadalmi, a gazdasági és a jogi életben olyan igazi konszolidáció, aminőt mi az első pillanattól szerettünk volna." Ennek elmaradásáért egyrészt az 1919 őszén történteket és a Friedrich-kormányok politikáját, másrészt a királypuccsokat és az azokat szervező karlistákat tette felelőssé. Ervelésében sok igazság volt. Berki célja az volt, hogy a konszolidáció elmaradásáért az Andrássy-Friedrich pártra hárítsa a felelősséget. 86 Világ, 1922.1. 18. 1. 87 Magyarország, 1922. I. 18. 3. 88 Népszava, 1922. I. 21. 3. 89 Világ, 1922. I. 18. 1. P
