Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
1006 SIPOS JÓZSEF Buza Barna levelében túlsúlyban voltak a Nagyatádi Szabó kompromisszumos politikáját elítélő egyoldalú és erősen szubjektív megállapítások. Ezek sértették Nagyatádi Szabó politikusi, emberi önérzetét. Javaslatait pedig az adott belpolitikai erőviszonyok között megvalósíthatatlannak tarthatta. Hiszen az elmúlt két évben küzdött ő eleget — sokszor a liberális ellenzékkel összefogva — a szabadságjogokért, az általános választójogért, a földreformért és a progresszív adózásért. Most pedig szinte élet-halál harcát vívta Bethlennel és a disszidensekkel ugyanezekért és pártja kormányzati pozíciójáért. Tehát Buza Barna levele, és annak közlése a Világban — minden jó szándéka ellenére — első lépése volt a liberális ellenzék és Nagyatádi Szabó szembefordulásának. Arra Nagyatádi Szabó nem válaszolt. E levél azonban és több más reagálás a január 5-ei bejelentésekre, — mint látni fogjuk — újabb feszültségeket gerjesztett Nagyatádi Szabó hívei között. Amint kiderült, hogy Bethlen „csak fuzionálni akar és nem belépni" a Kisgazdapártba, Nagyatádi Szabó és hívei tartózkodóbbak lettek. Január 8-án, vasárnap Nagyatádi Szabó képviselői beszámolót tartott választókerületében. Itt elmondta: „a politikai élet sivár képet mutat. Osztályok, és pártérdekek harca dúl." A választójogi-ól azt nyilatkozta, hogy „az szűkebb lesz, mint a Friedrich-féle rendelet, de a demokratikus elvek sérelme nélkül, úgy, hogy a nép széles tömegei küldik majd képviselőiket az országgyűlésbe."6 8 Ez jelezte a Nagyatádi Szabó és Bethlen között ebben a kérdésben készülő kompromisszumot. Ebben a helyzetben Bethlen határozottan cselekedett. 9-én délelőtt magához kérette a disszidens képviselőket, akik — Tarányi Ferenc és Mikovényi Jenő kivételével — fölesküdtek az új egységes párt zászlajára. Határozatukban kimondták: „mivel a kisgazdapárt és a disszidensek programja között nincs olyan elvi különbség, amely a pártok egyesülésének akadálya lehetne, a disszidensek képviselőinek Bethlen elnöksége alatt tartott értekezlete fölhatalmazta a miniszterelnököt, hogy az egyesülés iránt a tárgyalásokat a csoport nevében" a Kisgazdapárttal indítsa meg.6 9 Bethlen és a disszidensek tehát még mindig ragaszkodtak ahhoz, hogy az egységes pártot ne a Kisgazdapártba való belépéssel, hanem azzal való egyesüléssel hozzák létre. Ez azonban — mint láttuk — nem felelt meg sem Nagyatádi Szabónak, sem a párt liberális agrárdemokrata szárnyának. A nemzetgyűlés 9-i értekezletén Ugrón Gábor kritizálta élesen Bethlen és Nagyatádi Szabó 5-én elmondott beszédeit. Szerinte Bethlen „nem egyesült a kisgazdapárttal, hanem belépett." Rámutatott: a miniszterelnök azelőtt állandóan a Kisgazdapárt kettérepesztésére törekedett. Itt Rupert Rezső, — aki 1921 júniusában éppen Bethlen akkori, egységes pártot szorgalmazó tervei elleni tiltakozásként lépett ki a Kisgazdapártból — közbeszólt: „Amelynek tetejéről Nagyatádi Szabót ledobták!" Ugrón „tartalékba helyezett" vezérnek mondta Nagyatádi Szaaz 1919. február 23-ai kápolnai földosztásra is, ahol egymás mellett álltak. És „én őszintén hittem, hogy teljesen egyek vagyunk lélekben, törekvésben és a földtelen magyar nép szeretetében" Arról is írt, hogy Rubinek Gyula és társai akkor szervezték meg az Országos Földmívespártot, hogy „megbuktassák az én földreformomat, - a mi földreformunkat." Rámutatott, hogy akkor Bethlen is a „legélesebben harcolt a mi földreformunk ellen." 68 Világ, 1922. I. 11. 1. 69 Népszava, 1922. I. 10. 3.
